Az MSZP kivizsgálást kér
Az MSZP kezdeményezi a politikai, rendőri vezetők felelősségének kivizsgálását amiatt, hogy – szerintük –, bár a rendőrség tudott róla, mégsem tett megelőző, majd rendteremtő intézkedéseket az Operaház előtti hétfői tüntetést megzavaró szélsőjobbosok provokációja kapcsán.
Ujhelyi István szocialista országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke szerint könnyen tragédiába torkollhatott volna a január 2-i "köztársaság párti demonstrációt botrányosan megzavaró szélsőjobbosok akciója". Kedden az LMP jelezte, szeretnék, ha a Belügyminisztérium kivizsgálná az ügyet. Az MSZP-s Szanyi Tibor aznap még azt mondta, nem kérik Pintér Sándortól, hogy vizsgálja ki az esetet, hiszen tőle úgysem remélhetnek valós megoldást.
Brüsszeli felszólítás
Az Európai Bizottság felszólította tegnap a magyar kormányt, hogy ugyanolyan gyorsan és hatékonyan biztosítsa a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés tiszteletben tartását, mint ahogyan tavaly az uniós javaslattevő-végrehajtó testületnek az EU-joggal kapcsolatban tett felvetéseire reagált. Ezt Neelie Kroesnak, a brüsszeli bizottság digitális és médiaügyekkel foglalkozó biztosának szóvivője, Ryan Heath jelentette be, emlékeztetve arra, hogy az Alkotmánybíróság tavaly december 19-én kimondta: a magyar médiatörvény alkotmányellenes módon korlátozta az írott sajtó szabadságát.
Kétnyelvűség és alkotmány
Nincs összhangban a szlovák jogrenddel, illetve a szlovák alkotmánnyal a kisebbségi helységnevek listáját tartalmazó kormányrendelet – állítja Ivan Gasparovic. A szlovák köztársasági elnök szerint a rendelet túllépi mind a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit, mind az alkotmány azon cikkelyét is, miszerint Szlovákiában a szlovák az államnyelv. A kisebbségi helységneveket tartalmazó kormányrendeleteket december 19-én fogadta el az Iveta Radicová miniszterelnök vezette koalíciós szlovák kormány. A téma megvitatását korábban két ízben elhalasztották. Az államfő ezt harmadszor is el szerette volna érni, kifogásai ellenére a kormány mégis elfogadta. A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. A helységnévlista összesen 665 olyan település megnevezését tartalmazza, amelyekben magyarok, ruszinok, romák, németek vagy ukránok élnek. A magyar településnevek száma 511, a ruszinoké 68, a romáké 57, az ukránoké 18, míg egy német.
Gubík László kivár
Gubík László, az első szlovákiai magyar, aki a nyilvánosság előtt vállalta a magyar állampolgárság felvételét, tegnap nem tett eleget a lévai rendőrség felszólításának, hogy adja le szlovák személyi okmányait. Gubík kifejtette: továbbra is meggyőződése, hogy szlovák és magyar állampolgár, s lépésére joga volt. Úgy véli: a szlovák jogrendben jogi vákuum van az állampolgárságot illetően, ezért meg akarja várni az illetékes szervek álláspontját. "Arra várok, hogy hivatalos álláspontot fogalmaz meg a körzeti hivatal. A problémát a szlovák alkotmánybíróság elé vitték, ebből kifolyólag ott is várható egy döntés. Ugyanakkor a téma már az Európai Unió szervei elé is elkerült, tehát ott is lehet állásfoglalás" – magyarázta kivárását Gubík László.