A Küküllő mente viszonylag egységes néprajzi tájegységének zenéje-tánca költözött a kultúrpalota színpadára szombaton este. Az idei Magas hegyről foly le a víz... címet viselő sepsiszentgyörgyi népzene- és néptánctalálkozó ugyanis — Kalotaszeg és Mezőség után — a Küküllő mente még élő hagyományaira koncentrált.
Arra a vidékre, amely mintegy összegezve a székelyföldi és a mezőségi tánckultúrát, sajátos táncrendet alakított ki. Akár a pontozó vidékének is nevezhetnénk, hiszen jellegzetes férfitáncának ,,pontjait" a csárdás közben is meg-megvillantják a táncosok. A szászcsávási zenészek kíséretével a dombói, szászcsávási, haranglábi, vámosgálfalvi, magyarszentbenedeki, magyarsárosi és sülyei, jobbára idős adatközlők ki is tettek magukért. De néhány faluból a fiatalok sem maradtak el, a Küküllő menti táncrendek között fellépő Háromszék Táncegyüttes, illetve a székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes produkciói pedig szintén a vidék jellegzetes táncanyanyelvéből építkeztek. Megható pillanata volt a gálaműsornak, amikor zenészek és táncosok külön produkcióval búcsúztatták a nemrég elhunyt szászcsávási bőgőst, Csányi Mátyást.
A mintegy két és fél órás gálaműsor, de a kétnapos találkozó is újra bebizonyította, hogy a Háromszék Táncegyüttes közel két évtizedes építkezése immár értő és elismerő közönséget nevelt ki. Sokan közülük a hajnalig tartó táncházakban hagyományos tánckultúránk elemeit a tartalmas szórakozás szerves részévé teszik.
