Rossz eredményeket sugall, hogy a nagyobb erdélyi városok magyar elöljárói óvakodnak nyilvánosságra hozni a már rendelkezésükre álló népszámlálási adatokat, a magyarság fogyása vetíthető előre.
Míg a magyar lakosság számarányát tekintve "jól álló" Székelyföldön alig pár nappal a cenzus lezárása után bejelentették, hogy "van magyar jövő", a Partiumban és Közép-Erdélyben titkolóznak az illetékesek a részleges, nem hivatalos eredmények közlésével.
Csoma Botond városi tanácstag szerint Kolozsváron már csak 16,4 százalékot tesz ki a magyar lakosság, ami ötvenezer alatti lélekszámot jelent. Marosvásárhelyen még nem történt meg a teljes adatfeldolgozás, ezért nincsenek számadatok. Csegzi Sándor alpolgármester szerint csak annyit tudnak, hogy Marosvásárhely lélekszáma hozzávetőleg húszezerrel csökkent, de a nemzetiségi arányok nem változtak.
Ugyancsak jelentősen visszaesett Szatmárnémeti lakossága, a tíz évvel ezelőtti 112 000-ről 96 000-re apadt a település népessége. Ilyés Gyula polgármester szerint a magyar közösség többnyire a teljes lakossággal arányosan csökkent, így a településen 38 százalék lehet. Nagyváradon viszont a tíz évvel ezelőtti 27 százalékról 23,81 százalékra esett vissza a város magyarságának aránya.
A partiumi és a közép-erdélyi régióval ellentétben Székelyföldön kisebb arányban csökkent a magyarok száma, mint a románoké: Háromszéken a románok 12,4 százalékkal, a magyarok 7,6 százalékkal fogytak, Hargita megyében pedig a magyarok 6,4, a románok 14,7 százalékkal vannak kevesebben.
