A magyar kultúráról, annak finanszírozásáról, az új állampolgársági törvényről is szó esett azon a péntek esti sepsiszentgyörgyi könyvbemutatón, amelyen L. Simon László író, politikus, a Magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága fideszes elnökének Személyes történelem című esszékötetét ismertették.
Kérdéses, hogy jó dolog-e péntek tizenharmadikára rendezvényt szervezni – indította a találkozót Lakatos Mihály, Magyarország Kulturális Koordinációs Központjának igazgatója, utalván arra, hogy a két meghívott a havazás miatt másfél órás késéssel érkezett.
Lakatos bemutatta az író, költő L. Simon Lászlót, aki "civilben országgyűlési képviselő", illetve Hatos Pál történészt, a budapesti Balassi Intézet igazgatóját. Szólt L. Simon Személyes történelem című kötetéről is, kijelentvén, hogy az abban megfogalmazott gondolatoknak lehet rezonanciája a Székelyföldön is, a személyes hangvételű írásokból nem hiányzik az esszé sava-borsa, a mértékkel adagolt humor, önirónia sem.
L. Simon László (aki egyben a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnöke, a Magyar Írószövetség tagja) nemcsak kultúráról, kötetéről beszélt, hanem a jelenlegi magyarországi politikai, társadalmi helyzetről is. Hihetetlenül röghöz kötött nép a magyar, hangoztatta, két dologhoz nagyon erősen tudunk ragaszkodni: egyrészt, hogy legyen saját házunk, másrészt, ahhoz a környezethez kötődünk, ahol felnövünk. Személyes történelem című kötetébe foglalt írásai megélt és kitalált történetek édesanyja kis zsákfalujáról, Sümegprágáról, ahol a helybeliek egyszerűen prágaiaknak nevezik magukat.
A jelenlegi magyar politikai helyzetet vázolva elmondta, "totál szétrabolt országot" vettek át, ennek következményeként magyar kultúrára kevés pénzt, még százmilliárd forintot sem tudnak fordítani, közmédiumok finanszírozására pedig 77 milliárd jut. Ha annyi pénzt tudnánk kultúrára juttatni, mint amennyit a szocialisták által felvett hitelek kamattörlesztésére fordítunk, csodát lehetne tenni, nemzetpolitikai szinten is – vélekedett. Mint mondta, Magyarország európai uniós féltése mögött gazdasági indíttatású érdekek húzódnak, ezek mögül gyakran "kilóg a lóláb", hiszen furcsa, amikor például a francia köztársasági elnök egy franciaországi cég kapcsán keresi meg a magyar kormányt. A jelenlegi kétharmados parlamenti többség erő, amely azt is kifejezi, hogy a határon túli magyarság is ugyanolyan fontos, magyarázta, mint a határon belüli, erről szól az új állampolgársági törvény is, amely lehetőséget teremt a Kárpát-medencei magyaroknak, hogy szavazatukkal beleszóljanak a magyar politikába – hangsúlyozta.