Érdekes nép a román, huszonegy évvel ezelőtt egy magyar lelkész, most egy palesztin orvost ért sérelem miatt vonult utcára. Alig tiltakozott, amikor fizetését, nyugdíját megkurtították, adóját emelték, a választásokat úgymond összevonták, eltűrte, hogy a miniszterelnök helyett az államfő vezesse az országot, hogy a parlamentet megfosszák törvényalkotói jogától, hogy csúfot űzzenek az ellenzékből, szakszervezetekből, hogy leépítsék a civil társadalmat, s ami legmegrázóbb, szegénységbe sodorják a lakosság 41,3 százalékát.
Mégis az államelnök igazságtalansága, faragatlan modora ébresztette rá az embereket, hogy a Cotroceni-palota triója által kidolgozott törvénytervezet célja szabadulni az ágazat gondjaitól, bajaitól, költségeitől és felelősségétől, s átjátszani, a szabadpiacnak, a vadkapitalizmus (mert mifelénk az járja) szélverésének kitenni az egészségügyi biztosítást és ellátást. Miközben súlyos válság gyötri az országot, s egyre szegényebbek az emberek. Mint kiderült: valójában az államfő klientúrája – most, a lehetséges hatalomvesztés előtti hónapokban – meg akarta szerezni ezt a piacot is.
A törvénytervezet azzal rémítette meg legjobban a betegeket, orvosokat, majd mindenkit, hogy magánbiztosítókra akarta bízni a körülbelül nyolcmillió ember befizetését, miközben a továbbiakban is a pénzügyminisztérium gyűjtötte volna össze és a politikum által kijelölt miniszteri rangú főigazgató osztotta volna el a pénzt.
Sokak meglátása szerint a reform első lépésének elég lett volna, ha visszaadják a biztosítók autonómiáját, és átláthatóvá teszik a befizetések útját. Közben nyilvánosságra kellett volna hozni, mi jár állampolgári jogon az embernek, mi a biztosítottaknak, egységesíteni kellett volna egy-egy orvosi aktus árát, ki kellett volna számítani a kezelési költségeket, elkészíteni az összes gyógyítási protokollt, és – s ez nagyon fontos – népszavazással vagy valami hasonlóval eldöntetni, hogy az egészségbiztosítás megmarad-e annak, amit a jelenlegi alkotmány szavatol, azaz állami feladatnak, vagy áruvá változtatják, és magánbiztosítókra bízzák. Utána jöhetett volna az új jogszabály.
Az RMDSZ – miközben minisztere mohón bólogatott Băsescu szándékainak – hét közepén, rádöbbenve, hogy kevesen támogatják tervezetét, s a magyarlakta megyék még az átlagnál is rosszabbul járhatnak e szabadnak nevezett versenyben, halogatásra játszott. Ismét időt akart nyerni. Ez is elbizonytalaníthatta az államfőt, mert ha nincs parlamenti többség, semmi nincs.
Most már Băsescu ellen tüntetnek emberi jogaiktól megfosztott tömegek Bukarestben s az ország nagyvárosainak utcáin, lemondását, előrehozott, szétválasztott választásokat követelnek.
Országlása alatt először vesztett csatát. Egy Raed Arafat nevű orvos győzte le. Maradék hitelét tovább rongálja az utca.
