hősök, győztesek

Villámemberek
Vágtázók, mókamesterek, szívemberek... Nevezhetjük őket bárminek, tény, hogy temperamentum nélkül nem lehetnek villámemberek. Alighogy eldördül a rajtpisztoly, s még talpra sem áll a lelátó, ők már rácsapnak a célszalagra. Elsőként mindig az, aki a leghiggadtabb.
Mindenik vágtaszám egy villanásnyi történelem, hősei csupa remek emberek, színes, vonzó egyéniségek.
Vágtaszámmal kezdődött az első újkori olimpia – s hogy nem vágtázó kapta az első olimpiai érmet, annak magyarázata a résztvevők népes hada, amiért aztán három előfutamot kellett megrendezni, s így a döntő időpontja kitolódott a játékok ötödik napjára –, vágtázó viselte – a magyar Szokolyi Alajos – az első 1-es számú mezt, a szám, azaz a 100 m első olimpiai bajnoka az amerikai Burke lett, de Szokolyi sem panaszkodhatott, hiszen megszerezte a magyar atlétika első olimpiai érmét, mely ha bronz is, időtállóan őrzi ragyogását. A második olimpián, Párizsban egy 60 méteres vágtával indult a sprintszámok sora. Hőse a gátfutók táborából átrándult amerikai Kroenzlein, aki előbb megnyerte a két gátszámot (100 és 200 m), na meg a távolugrást, aztán rá­adásnak győzött a 60 méteres sprintszámban is. Nagyon népszerű lett az újságírók köré­ben, egyszer az egyik megkérdezte tőle, hogyan készült fel a versenyre. "Mértéklete­sen élek – válaszolta Kroenzlein –, tartózkodom a nehéz ételektől. Napjában inkább többször, de keveset eszem, sok gyümölcsöt fogyasztok, és víz helyett tejet iszom. Minden­nap tornászom, és ha tehetem, mindennap tréningezek is... Van önnek fogalma, milyen sok erő kell a 200 méteres gátfutásra?... Szeretne látni egy világrekordot?" Az újságíró rábólintott. "Nos, uram, vegye elő az óráját, és figyeljen." Az újságíró gépiesen zsebébe nyúlt, elővette az óráját, és ránézett. Ebben a pillanatban Kroenzlein szélsebesen elvágtázott. Ez a vágta volt a világrekord... 1920-ban Charley Paddock nem bírt az idegeivel. A start előtt tipegett, topogott, majd szokásához hűen megkopogtatott egy fát, hogy úgymond elkerülje a balszerencsét. El is kerülte, mert átesett a saját kezével ásott startlyukon... De a rajt után már nem esett, csak repült a célszalag felé, mint a szélvész. Ideje: 10,8 mp, új olimpiai csúcs... 1928-ban, amikor az egykori mikós diák, Péter László nagy esélyesként – az olimpia évében többször futotta 10,6 mp alatt a 100 métert – kölcsönkért pénzen, gyalog, szekérrel, harmadosztályú vonattal és autóstoppal igyekezett a játékok helyszíne, Amszterdam felé, a tengerentúlról egy ugyancsak kalandos utat bejárt atléta, a kanadai Williams Percy lépett ki az ismeretlenség sűrűjéből. A kanadai diák előbb átruccant Vancouverből Torontóba az olimpiát megelőző próbaversenyre, hogy megszerezze a részvételi jogot, aztán – szegény lévén – beállt pincérnek, hogy a megszerzett jog mellé előteremtse az útravalót is. Amszterdamba idejében érkezett, és egészségesen, nem úgy, mint a mi Lászlónk, a verseny hajnalán, elcsigázottan és betegen... Williams kettős győzelmet aratott. Százon két tizeddel gyengébb idővel, mint amennyit az egészséges Péter László tudott. Na de Williams életében nem ez volt a lényeg, hanem ami a győzelme után történt otthon, Kanadában, ahol a miniszterelnök gratulált neki, majd Toronto város fogadta és avatta díszpolgárává.
Négy évvel később bemutatkozott a célfotó. Los Angelesben a 100 méteres síkfutás döntőjében a két amerikai vágtázó, Tolan és Metcalfe egyszerre csapott a célba. Hogy melyikük kapja az aranyérmet, azt a film segítségével döntötték el. Többször is visszapergették, meg-megállították az érkezés képsorait, és így hozták meg a döntést Tolan javára, akinek 10,3 mp-es ideje világcsúcsként került a krónikák lapjaira.
A színes bőrűek szeretetéről nem éppen híres Berlin 1936-ban egy fekete bőrű vágtázó, az amerikai Jesse Owens ünneplésére kényszerült. A csodálatos atléta – eredeti nevén James Cleveland Owens – félénk gyermekként mutatkozott be iskolájában. A tanítónő megkérdezte tőle, hogy hívják. J. C. Owens – válaszolta alig hallhatóan a félénk gyerek. – Úgy, szóval Jesse Owens vagy – nyugtázta a tanítónő, s mert a kis srác nem mert tiltakozni, ráragadt a név – Jesse. Na szóval, Jesse Owens Berlinben minden németet s a nagyvilágot ámulatba ejtette, négy aranyérmet vágott zsebre. Megnyerte a 100 és 200 méteres számot, a távolugrást, és tagja volt a győztes 4x100 méteres váltónak... Nem csoda, ha Hitler dühében elszaladt az olimpiai stadionból.
Húsz évet kellett várni, míg újra sikerült a duplázás, azaz egy versenyzőnek mindkét vágtaszámot –100 és 200 m – megnyernie. 1956-ban Morrow felkerült kétszer is győzni tudók névsorába, majd őt követte 1972-ben a csodálatos ukrán, az akkor szovjet színekben szaladó Valerij Borzov.
A legújabb kor s talán a második világháborút követő periódus legjobbja a sprinterek királya, Carl Lewis. persze, lehet vitatkozni, hogy tényleg ő vagy a Pekingben villogó jamaicai Bolt, aki a győzelmeit minden számban fantasztikus világcsúcsokkal koronázta meg, ami mégis Lewis mellett szól, az az, hogy a játékok történetében ő az egyedüli vágtázó, aki nemcsak egy olimpián két vágtaszámot, de két egymást követő olimpiai játékokon is duplázni tudott. E négy aranyérem mellé szerzett még hármat távolugrásban. Nem véletlenül kapta a sportág koronázatlan királya címet.
A 400 méter gyilkos kör. Vágta hosszú távon. Oxigénporlasztó... Mondjunk még néhány jelzőt? De minek? Tény, hogy akárcsak a rövid sprintszámok, ez is hosszú-hosszú éveken át amerikai fölényt nyugtázott. Ezen a gyilkos körön még senkinek sem sikerült dupláznia. Volt viszont egy versenyző, az amerikai Burke, aki egy olimpián a 200 méteren aratott győzelme után a 400 méteres számot is megnyerte. Na de hát ez nagyon rég volt... Aztán jött az amerikai Brisco Hooks, és a 400 méteres táv aranyérmeit párosította az 1984-es, második Los Angeles-i játékokon, majd a francia Pérec Maria-Jose, aki 400-on duplázott, s ezt megerősítette egy 200-as aranyéremmel... a rövidebb távokon feltűnt több lány is, aki vagy duplázni vagy a címét megvédeni tudta. Ne­veket is említünk: Blankers-Koen, Jackson, Cuthbert, Rudolf, Stecher, Tyus, Devers... Az igazi villámlány, bárhogy is nézzük, az amerikai Griffith Joyner volt, akinek rekordjai ma is megközelíthetetlenek.

Év 100 m 200 m 400 m

1896 Thomas Burke (EÁ) 12,0 – Thomas Burke 54,2
1900 Frank Jarvis (EÁ) 12,2 Jon Tewksbury (EÁ) 22,2 Maxwell Long (EÁ) 49,4
1904 Archibald Hahn (EÁ) 11,0 Archibald Hahn 21,6 Harry Hillman (EÁ) 49,2
1908 Reginald Walker (EÁ) 10,8 Robert Kerr (Kan) 22,6 Wyndham Hallswell (NBR) 50,0
1912 Ralph Craig (EÁ) 10,8 Ralph Craig 21,7 Charles Reidpath (EÁ) 48,2
1920 Charles Paddock (EÁ) 10,8 Allen Woodring (EÁ) 22,0 Bevil Rudd (DAF) 49,6
1924 Harold Abrahams (NBR) 10,6 Jackson Scholz (EÁ) 21,8 Eric Liddel (NBR 47,6
1928 Percy Williams (Kan) 10,8 Percy Williams 21,8 Raymond Barbuti (EÁ) 47,8
1932 Eddie Tolan (EÁ) 10,3 Eddie Tolan 21,2 Williams Carr (EÁ) 46,2
1936 Jesse Owens (EÁ) 10,3 Jesse Owens 20,7 Archibald Williams (EÁ) 46,5
1948 Harrison Dillard (EÁ) 10,3 Melvin Patton (EÁ) 21,1 Arthur Wint (Jam) 46,2
1952 Rindy Remigino (EÁ) 10,4 Andrew Stanfield (EÁ) 20,7 George Rhoden (Jam) 45,9
1956 Robert Morrow (EÁ) 10,5 Robert Morrow 20,6 Charles Jenkins (EÁ) 46,7
1960 Armin Hary (NÉ) 10,2 Livio Berruti (Ol) 20,5 Otis Davis (EÁ) 44,9
1964 Robert Hayes (EÁ) 10,0 Henry Carr (EÁ) 20,3 Michael Larrabee (EÁ) 45,1
1968 James Hines (EÁ) 9,95 Tommie Smith (EÁ) 19,83 Lee Evans (EÁ) 43,86
1972 Valerij Borzov (Szu) 10,14 Valerij Borzov 20,00 Vincent Matthews (EÁ) 44,66
1976 Hasely Crawford (Tri) 10,06 Donald Quarrie (Jam) 20,22 Alberto Juantorena (Ku) 44,26
1980 Allan Wels (NBR) 10,25 Pietro Mennea (Ol) 20,19 Viktor Markin (SZU) 44,60
1984 Carl Lewis (EÁ) 9,99 Carl Lewis 19,80 Alonzo Babers (EÁ) 44,27
1988 Carl Lewis 9,92 Joe Del Dach (EÁ) 19,75 Steve Lewis (EÁ) 43,87
1992 Christie Linford (NBR) 9,96 Michael Marsh (EÁ) 20,01 Quinzy Watts (EÁ) 43,50
1996 Donovan Bailey (Kan) 9,84 Michael Johnson (EÁ) 19,32 Michael Johnson 43,49
2000 Maurice Greene (EÁ) 9,87 K. Kenterisz (Gör) 20,09 Michael Johnson 43,84
2004 Justin Gatlin (EÁ) 9,85 Shawn Crawford (EÁ) 19,79 Jeremy Wariner (EÁ) 44,00
2008 Usain Bolt (Jam) 9,69 Usain Bolt 19,30 LaShawn Merritt (EÁ) 43,75
2012 ................................................ .............................................. ........................................................
Nők
1928 Elisabeth Robinson (EÁ) 12 – –
1932 Stanislawa Walasiewicz (Len) 11,9 – –
1936 Helen Steohens (EÁ) 11,5 – –
1948 Fanny Blankers Koen (Hol) 11,9 Fanny Blankers-Koen 24,4 –
1952 Marjorie Jackson (Au) 11,5 Marjorie Jackson 23,7 –
1956 Elisabeth Cuthbert (Au) 11,5 Elisabeth Cuthbert 23,4 –
1960 Wilma Rudolph (EÁ) 11,0 Wilma Rudolph 23,0 –
1964 Wyomia Tyus (EÁ) 11,4 Edith McGuire (EÁ) 23,0 Elisabeth Cuthbert (Au) 52,00
1968 Wyomia Tyus 11,08 Irene Szewinska (Len) 22,5 Colette Besson (Fra) 52,03
1972 Renate Stecher (NDK) 11,07 Renate Stecher 22,40 Monika Zehrt (NDK) 51,08
1976 Annegret Richter (NDK) 11,08 Bärbel Eckert (NDK) 22,37 Irene Szewinska (Len) 49,28
1980 Ljudmila Kondratyeva (SZU) 11,06 Bärbel Eckert 22,03 Marita Koch (NDK) 48,88
1984 Evelyn Ashford (EÁ) 10,97 Valerie Brisco-Hooks (EÁ) 21,83 Valerie Brisco-Hooks 48,83
1988 Florence Griffith-Joyner (EÁ) 10,54 Florence Griffith-Joyner 21,34 Olga Brizgina (SZU) 48,65
1992 Gail Devers (EÁ) 10,82 Gwen Torrence (EÁ) 21,81 Marie-Jose Pérec (Fra) 48,83
1996 Gail Devers 10,94 Marie-Jose Pérec 22,12 Maria-Jose Pérec 48,25
2000 –* –* Cathy Freeman (Au) 49,11
2004 Julia Nyesztyerenko (Feh) 10,93 Veronika Campbell (Jam) 22,05 Tonique Williams-Darling (Bah) 49,41
2008 Shelly-Ann Fraser (Jam) 10,78 Veronika Campbell-Brown 21,74 Cristine Ohuruogu (NBR) 49,62
2012 ................................................ ...................................................... ........................................................
* A győztes Marion Jones (EÁ) érmeit visszavonták doppinghasználat miatt.

Staféták

Férfi Női
Év 4x100 m 4x400 m 4x100 m 4x400 m
1912 NBR 42,4 EÁ 3:16,6 – –
1920 EÁ 42,2 NBR 3:22,2 – –
1924 EÁ 41,0 EÁ 3:16,0 – –
1928 EÁ 41,0 EÁ 3:14,2 Kan 48,4 –
1932 EÁ 40,0 EÁ 3:08,2 EÁ 46,9 –
1936 EÁ 39,8 NBR 3:09,0 EÁ 46,9 –
1948 EÁ 40,8 EÁ 3:10,4 Hol 47,5 –
1952 EÁ 40,1 Jam 3:03,9 EÁ 45,9 –
1956 EÁ 39,5 EÁ 3:04,8 Au 44,5 –
1960 Ném 39,5 EÁ 3:02,2 EÁ 44,5 –
1964 EÁ 39,0 EÁ 3:00,7 Len 43,6 –
1968 EÁ 38,24 EÁ 2:56,2 EÁ 42,88 –
1972 EÁ 38,19 Kenya 2.59,8 NSZK 42,81 NDK 3:23,0
1976 EÁ 38,33 EÁ 2:58,65 NDK 42,55 NDK 3:19,23
1980 Szu 38,26 Szu 3:01,1 NDK 41,60 Szu 3:20,20
1984 EÁ 37,83 EÁ 2:57,91 EÁ 41,65 EÁ 3:18,29
1988 Szu 38,19 EÁ 2:56,16 EÁ 41,98 Szu 3:15,17
1992 EÁ 37,40 EÁ 2:55,74 EÁ 42,11 FÁK 3:20,20
1996 Kan 37,89 EÁ 2:55,99 EÁ 41,95 EÁ 3:20,91
2000 EÁ 37,61 EÁ 2:56,35 Bah 41,95 –*
2004 NBR 38,07 EÁ 2:55,91 Jam 41,73 EÁ 3:19,01
2008 Jam 37,10 EÁ 2:55,39 Or 42,31 EÁ 3:18,54
2012 ..................... ...................... .................... ..........................
* A győztes Egyesült Államoktól doppinghasználat miatt visszavonták az aranyérmet.