Magyarország megőrizte szabad minősítését, ugyanakkor a legkomolyabb problémát jelenti Közép-Európában – áll a Freedom House (FH) washingtoni központú nemzetközi civil szervezetnek a szabadság állapotáról csütörtökön nyilvánosságra hozott, a tavalyi évre vonatkozó jelentésében.
A FH egytől hétig terjedő pontrendszerében Magyarország a politikai jogok kategóriájában a legjobb, 1-es osztályzatot kapta, de a polgári szabadságjogok tekintetében 2-esre romlott a megítélése. A rosszabb megítélést a FH a vitatott alkotmányos és jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek "a bírói kar függetlenségének aláásásával fenyegetnek". A civil szervezet értékelési módszerének értelmében az országok az 1-től a 2,5-es átlagig számítanak szabadnak.
A Szabadság a világon, 2012: az arab felkelések és azok globális utóhatása című jelentés szerint Közép-Európában Magyarország jelenti a legkomolyabb problémát. A dokumentum szerint "Orbán Viktor kormánya kihasználta a kétharmados többséget, hogy az ellenzék megfelelő részvétele nélkül keresztülhajtson egy új és problematikus alkotmányt és egy sor törvényt, melyekre széles körben úgy tekintenek, mint amelyek fenyegetést jelentenek a sajtószabadságra, a bírói függetlenségre és a politikai pluralizmusra." A jelentés más helyütt úgy fogalmaz, hogy az alkotmány és a rengeteg új törvény "jelentősen meggyengítheti a sajtószabadságot, a bírói függetlenséget és az igazságos választási folyamatot."
A FH Közép- és Kelet-Európában, valamint az eurázsiai térségben Magyarországon kívül Albániában, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és Ukrajnában állapított meg hanyatlást. A jelentés szerint Magyarország – Ukrajnához, Dél-Afrikához és Törökországhoz hasonlóan – a demokratikus fejlődés fontos sikertörténetének számított, ám a demokrácia hitelessége mind a négy "új demokráciában" megkérdőjeleződik. "Obama elnök többször is személyesen kinyilvánította Amerika világméretű elkötelezettségét a demokratikus átalakulás mellett, ám konkrét esetekben nem vetette latba a Fehér Ház tekintélyét. Ehelyett Hillary Clinton külügyminiszter volt az, aki nyilvánosan szóba hozta az emberi jogok megsértését Oroszországban, Magyarországon és Törökországban" – olvasható a jelentésben.
A FH szerint az az ország sorolandó a szabad kategóriába, amelyben nyílt a politikai verseny, ahol a polgári szabadságjogok tiszteletben tartásának légköre uralkodik, jelentős a civil társadalom aktivitása és független a média. A jelentés 87 országot minősített szabadnak 60-at részben szabadnak. 48-at pedig nem szabadnak.
A jelentés előszavában Arch Puddington, a FH kutatási ügyekért felelős alelnöke leszögezte: az arab világon tavaly végigsöpört politikai felkelések jelentik a legjelentősebb kihívást a tekintélyuralmi kormányzásnak a szovjet kommunizmus összeomlása óta.
