Sepsiszentgyörgy központjában az Erzsébet park területét valaha nádas borította. Nyugat felől, főleg tavasszal, kis erek folytak a nádas terület felé. A város lakosságának sok- évi munkájába került, amíg sikerült megfelelően feltölteni a város egész központi részét.
Hiába küzdött a város a víz elvezetésével és a feltöltéssel, iható vize nem volt, és kutat ásni nem lehetett, mert az egész terület alatt többméteres homokréteg húzódik. 1825-ben kutat próbáltak ásatni a központban lakó kereskedők és nemesek, és ez négy ember életébe került. A kútásó mesteren kívül az áldozatok a börtönből kivett rabok voltak. Az eseményről a börtön porkolábja így ír:
"A tegnapi napon, délután egy óra tájt az véletlen szerencsétlenség történt, hogy a Sepsi Szent Györgyi nemes közönségnek consenzusából a tömbölcön feljel az utcára mely körül levő birtokosok egy kutat akarván a publicum hasznára megásatni. Azon munkára vagy nyolc rabot tülem is fizetés melett kikértek, kik közül hármat a kutmesterrel együt a föld halálra ütött. A meghalt rabok közül az elsö Altorjai Ilyés Jóseff, aki ezen fogházban két esztendei rabságra, és közmunka tételre, a másadik Sepsi Szent Györgyi Bokor János ez is három esztendőre, és közmunka tételre itélve, a harmadik Gádé Simion ennek pere még nem volt meg.
A kéntelen történt véletlen esetnek ijedtégét Nagyságodnak alázatosan jelenteni, és az iránt, valamint egyebekre nézve is a Nagyságod kegyelmét esedezve örökös hálás tisztelettel vagyok.
S. Sz. György, 3 okt 1825, Györgybiro Benjamin"
Sepsiszentgyörgy belvárosának vízgondjai 1899-től oldódtak meg, amikor a vízvezetékes rendszert működtetni kezdték.
