Egyik nagyapja kovács volt, a másik is szeretett barkácsolni. Valószínű, hogy tőlük örökölte a fémmegmunkálás és barkácsolás iránti vonzódást. Gyerekkora óta örökmozgó, nem tud egy helyben ülni pár percnél többet, s ha mégis megteszi, akkor is új ötleteken és azok megvalósítási lehetőségein töri a fejét. Az újabb és újabb kihívások éltetik, ösztönzik, boldogítják. Élete számos fordulatot vett, bár számítástechnikát tanult a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központban, közgazdász oklevelet szerzett Bukarestben menedzsment szakon. 2001 és 2003 között ügyvezető igazgatói tisztséget töltött be a Poliprod Rt.-nél, majd Angliában vezetett sikeres vállalkozást, jó pár háromszéki munkás segítségével. Pályafutása alatt annyi információt és tapasztalatot szerzett a fémmegmunkálás és mechanika terén, hogy ma már saját tervezésű és gyártású, egyedi motoros, háromkerekű siklóernyővel (trike-al) repül.
– Mikor kezdett repülni?
– A repülést 2010-ben kezdtem tanulni és gyakorolni domboldalakon, motor nélküli szabad siklóernyővel, tavaly vizsgáztam le Ploieşti-en motoros siklóernyőzésből, és megkaptam a pilótaengedélyt.
– Mi kell ahhoz, hogy valakiből pilóta legyen?
– Elsősorban jó fizikai és szellemi egészségnek kell örvendenie, legyen rendszeres, türelmes, s jó a tájékozódási készsége, tudatjelenlét, gyors döntőképesség és jó reflexek nélkül nemcsak a saját és utastársa életét kockáztatja, hanem a földön levő embertársaiét is.
– Mit nyújt önnek a repülés?
– A repülés három dimenzióban, a korlátlan mozgástérben, fizikai akadályok nélkül, páratlan és mámorító szabadságérzetet nyújt, új nézőpontból fedezhetem fel újra a világot, a fákat, a patakokat, az állatokat, az épületeket, a vonatokat és egyebeket, amit a földön járók csak légi felvételeken láthatnak filmekben, vagyis olyan a repülés, mintha egy új világba utaznánk, amit, ha megszeret az ember, majdnem lehetetlen abbahagyni.
– Mennyire veszélyes a siklóernyőzés?
– Sokan azt tartják, hogy a repülés általában veszélyes dolog, és nem biztonságos, mert nehéz megmaradni a levegőben, viszont ez egyáltalán nem így van. A világon több mint 49 000 repülő száll fel naponta, kb. 1,09 milliárd embert szállítva évente 18 millió járaton (a 2000-es adatok szerint), és alig hallani egy-két szerencsétlenségről, míg a földön naponta halnak meg emberek autó- és más közlekedési balesetekben. A siklóernyő nem más, mint a kormányozhatóság és magas repülési adottságok céljából módosított ejtőernyő, csaknem annyira biztonságos, mint egy már kinyílt ejtőernyő. Bátran merem állítani, hogy a világon semmi sem veszélyes, ha tudjuk, hogy kell bánni vele, és azt be is tartjuk, mert a mai technológiáknak köszönhetően bízhatunk az anyagok minőségében, legyen az autó, munkagép vagy akár egy banális fejsze, amelyek szintén veszélyesekké tudnak válni, ha nem tartjuk be a használati utasításokat.
– Mire képes a siklóernyő, milyen magasba és messzire lehet vele repülni?
– Motor nélküli siklóernyővel például száz méter magasságból nyolcszáz métert lehet előrehaladni szélcsendben, de a meleg levegő feláramlását és a szelek erejét kihasználva akár háromezer méter magasba is lehet emelkedni, és több mint száz kilométerre is el lehet vitorlázni 5–50 km/óra sebességgel. Persze, ritkán kedvező az időjárás, és elég sok idő szükséges a hosszú távú repüléshez, mert az emelkedés sok körberepülést igényel, míg motoros siklóernyővel gyakorlatilag bárhova elrepülhetünk célegyenesen rövid idő alatt, a szél sebességétől és irányától függően. Az én ben­zintartályom tízliteres, és ezzel három-négy órát tudok a levegőben maradni,100–120 kilométerre egy tankolással elrepülni.
– Mekkorák a siklóernyő költségei, és milyen célra lehet használni?
– A szabad siklóernyő teljes felszerelési ára 800 (használt) és 5000 euró (új) közötti, a motoros felszerelésé pedig 2300 (használt) és 8000 euró (új) között váltakozik. Mivel egy motor átlag élettartama maximum 300 óra, a siklóernyőé is ugyanannyi, így egy repülési órának a költsége mintegy harminc euró, ami a motoros repülésben még mindig a legalacsonyabb költségnek számít a világon. A siklóernyőt többnyire légi sportra és kikapcsolódásra használják, de rövid felszálló távjának (kb. 40 méter szélcsendben), alacsony repülési sebességének (23–50km/óra szélcsendben) és rövid leszállási távjának (1–10 méter) köszönhetően nagyon alkalmas eltűnt személyek, állatok keresésére, a vadállomány feltérképezésére télen az erdő felett is, illetve légi fotók készítésére. Ha valakinek ilyen jellegű igénye van, vagy meg szeretne ismerkedni a siklóernyőzés világával, akkor szívesen segítek. Elérhetőségem és több fotó a Facebookon.