Mintavétellel és állapotfelméréssel vasárnap megkezdték Szent Krisztina és Szent Augustus ereklyéinek tudományos vizsgálatát Mosonmagyaróváron. A szakrális emlékek megóvását szolgáló kutatás iránt osztrák szakemberek is érdeklődnek.
Anatómus, antropológus, radiológus volt jelen a vizsgálat indulásánál, fotós és dokumentumfilmes a kutatás egész folyamatát megörökíti – mondta Kristóf Lilla Alida antropológus, a kutatás koordinátora. A mosonmagyaróvári Szent Gotthárd katolikus plébániatemplomban őrzött ereklyéket Habsburg Mária Krisztina főhercegnőnek és Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek adományozta VI. Pius pápa jegyajándékként. Az adományról a pápai udvarban kísérőiratok készültek 1776-ban. A "Habsburg-vonal" magyarázza a bécsi természettudományi múzeum kutatás iránti érdeklődését és az osztrák szakemberek vizsgálatba történő esetleges bekapcsolódását.
Az ereklyék a kapucinus kolostortemplomból kerültek át a magyaróvári plébániatemplomba. A barokk templom alatt lévő kripta kedvezőtlen klímája erősen kikezdte mindkét csontereklye barokk ruházatát. A selyem- és bársonyszövetek megfakultak, a többszöri mozgatás miatt a csontok eredeti helyzetükből elmozdultak. Az ereklyéket és a textíliákat penészgomba-fertőzés támadta meg, ezért vált sürgetővé a megmentésük. A mintavétel laboratóriumi vizsgálati eredményének alapján döntenek a fertőtlenítés mikéntjéről és a továbbiakról.
