"Az uniós felzárkózás útja: Erdély fenntartható fejlődésének tervezése és a közép- és hosszú távú tervek összehangolt megvalósítása. Helyzetfelmérésre van szükségünk, ezért a települési és megyei szinteken már létező elemzéseket egy általános – erdélyi szintű – diagnózisba kell ötvözni. Az Európai Unió kiútja a válságból és a jövendőbeli fejlődésének prioritásai az EU 2020 stratégiában vannak megnevezve" – áll az RMDSZ-es stratégia preambulumában. Mindezek ismeretében az RMDSZ Gazdasági Tanácsa 2011. december 16-i sepsiszentgyörgyi ülésén hozta meg döntését egy erdélyi fejlesztési stratégia és terv megalkotásáról. A stratégia tervének január 20-i bejelentésekor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a szakemberekkel való egyeztetés megkezdődött, folyamatosan elemzik a konzultáció során beérkező adatokat, 2012 második felében pedig konkrét cselekvési tervet mutatnak be.
Magyar jövőkép
A tervezet szerint erdélyi magyar jövőkép kell ahhoz, hogy meg lehessen fogalmazni a stratégiát, amire azért van szükség, hogy a romániai magyar közösség megerősödve kerüljön ki a válságból. Az RMDSZ Gazdasági Tanácsa által javasolt jövőkép: a szülőföldön gyarapodó közösség, magas foglalkoztatottság és termelékenység, valamint erős társadalmi kohézió. Erdély fejlesztésének forrásai a 2020-ig terjedő időszakban 30 százalékban uniós, 70 százalékban pedig hazai (települési, megyei és országos) költségvetési források ("az erdélyi emberek adólejei"). Mivel az uniós forrásokat kizárólag az EU által támogatott fejlesztésekre lehet fordítani, a sajátos erdélyi prioritásokat be kell illeszteni az EU 2020 stratégia előírásaiba, a magyar közösség szükségletei szerint súlyozva azokat.
A tervezet fontos szempontként említi, hogy 2012-ben a Leonard Orban által vezetett Európai Alapok Minisztériuma a 2014-től 2020-ig terjedő időszak fejlesztési prioritásai törvénybe foglalásán dolgozik. Ezek a prioritások alkotják majd az új EU-s költségvetés Romániát illető keretét. Az RMDSZ minden bizonnyal nem kívánja majd Giurgiu vagy Tulcea megye prioritásait megnevezni, de az erdélyi prioritásokat mindenképpen az erdélyi, székelyföldi, partiumi magyaroknak kell megfogalmazniuk, a magyar vezetésű önkormányzatok, közösségek reális igényeit illesztve az országos fejlesztési stratégiai keretbe. Ezt a munkát kezdte el az RMDSZ az Erdély 2020 fejlesztési terv kidolgozásával.
Az elkövetkező évtizedre szóló, európai szemléletű erdélyi fejlesztési tervet kell megalkotni – fogalmazza meg a tervezet. Az RMDSZ felelőssége az Erdély 2020 terv kidolgozása, amely által megújított és innovatív jövőképet biztosít az erdélyi magyar közösségnek. A javaslat alapelve a szülőföldön való gyarapodás, vezéreleme pedig az intelligens, fenntartható, inklúzív növekedés. A javasolt stratégiakeretet megvalósító fejlesztési tervek kidolgozását, a pénzügyi tervezést beleértve, két dimenzióban készülnek kezelni. Szükség van a szakpo­litikák szerinti felbontásra (iparpolitika, agrárpolitika, IKT, erőforrás-hatékonyság stb.), valamint a regionális felbontásra (Székelyföld, a Partium és a Bánság, Kö­zép-Erdély és a szórványvidékek). Ez utóbbi célkitűzés megvalósítását az RMDSZ Önkormányzati Tanácsaival való szoros együttműködésben látják megvalósíthatónak, a civil társadalommal, az egyetemi szférával és a magyar szakmai szervezetekkel való partnerségben.
Prioritások és növekedések
A javasolt jövőkép eléréséhez három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritás megvalósítása szükséges. Az egyik a fenntartható növekedés, azaz az erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság kialakításának ösztönzése. Ez a folyamat a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését jelentené. Ezt többek között a környezetkárosító támogatások megszüntetésével, az energiafogyasztás csökkentésének ösztönzésével, a fő szennyezőanyag-kibocsátó városi közlekedésre történő összpontosítással érnék el.
Az intelligens növekedés többek között a szélesebb körű internet-hozzáférést, az online szolgáltatások bevezetésének elősegítését, növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalatok támogatását, illetve a magas hozzáadott értékű termékek előállítását feltételezi. "Az oktatást modernizálni kell, az egyetemeket meg kell szabadítani a túlszabályozástól és a kézi vezérléstől, cserébe teljes körű intézményi számonkérhetőséget kell vállalniuk. Az egyetemeknek sokoldalúbbnak kell lenniük céljaikban és szemléletmódjukban, intelligens szakosodással a különféle területeken" – fogalmaznak a tervezetben. Kiemelik, hogy több fiatalnak kéne matematikai és mérnöki végzettséget szereznie, jobb szellemijog-védelmet kell biztosítani a cégeknek, a kutatók és vállalkozások közti együttműködést pedig erősíteni. A fiatalkori munkanélküliség ellen a tanulmányi és munkavállalói mobilitás ösztönzésével, illetve több szakmai gyakorlattal lépnének fel.
Az inklúzív növekedés a magas szintű foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzését célozza, és elsősorban az oktatásra helyezi a hangsúlyt. Kiemelik az egész életen át tartó tanulás és a megfelelő átképzések fontosságát. A továbbképzésnek el kell érnie, hogy a felnőttek 15 százaléka részt vegyen az egész életen át tartó tanulásban. "Ösztönöznünk kell a munkaadókat arra, hogy vegyenek részt az oktatási és képzési intézmények tevékenységének finanszírozásában és tevékenységükben, mindenekelőtt a felsőoktatásban és a szakképzésben. Az ilyen társulások új készségprofilokat, multidiszciplináris tanterveket és képesítéseket dolgozhatnak ki" – olvasható a tervben.