A kilencvenes évek elején ezzel a címmel írtam egy tárcát, összegyűjtve a tüntetéseken elhangzó rigmusokat (Megjelent a Szentgyörgyi Demokritus című könyvemben. Kaláka könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1999).
Most, hosszú idő után újra tüntetnek az igazságtalanság ellen, a szabadságért, amelynek megízlelhették az összetéveszthetetlen, mámoros izét, s méltóságukért, amelyet elég későre fedeztek fel önmagukban, de a lényeg mégiscsak az, hogy annyi megaláztatás és pofon után végre felfedezték, az erőszak, a szegénység, a kilátástalanság, a bizonytalan jövő baljós árnyékában végre hallatják hangjukat. S a visszatérő motívumok mellett – a Jos Băsescu (Le Băsescuval!), a Jos guvernul! (Le a kormánnyal!) – természetesen megszülettek a rigmusok is, a lumpenproletároknak legyalázott, az Egyetem téren s szerte az ország nagyvárosainak terein újra meg újra gyülekezők folklórja bizonnyal mindennél pontosabban és hitelesebben fejezi ki a román tüntető mai lelkiállapotát. Szarkasztikusak, gyilkosan szatirikusak, szókimondóak.
Lássuk tehát a mintegy húsz napja gyarapodó honismereti gyűjtemény mintadarabjait. Ahol lehet, megkíséreljük rigmusban fordítani, ahol nem lehet, a két nyelv egymással sokban ellentétes természete miatt, ott a döcögő fordítást mellékeljük
Jos Băse, cu gaşca lui, / să se ducă dracului! (Azaz Băse és a bandája / tűnjenek a pokolba!) Itt is látszik: a főszereplő a népszerűségét elveszítő államfő. Ebbe a népszerűségvesztésbe autoriter, ellentmondást nem tűrő természete éppen úgy belejátszik, mint az, hogy a rossz híreket a miniszterelnök helyett mindég ő jelenti be, az Európa Tanácsban is ő képviseli (megszegve az alkotmányt) Romániát a kormányfő helyett, s úgy egyáltalán: minden lében kanál, erőszakossága is idegesítő, s a tömeg egyértelműen őt teszi felelőssé a hihetetlen módon elharapózó korrupcióért is.
Vă rugăm să ne scuzaţi, / nu producem cât furaţi! (Szépen kérünk, megbocsássatok / nem termelünk annyit, amennyit loptok!) S újra meg újra elhangzik ama rigmus, amely a tavaly ősszel, a rendőrök tüntetésén hangzott fel először a Cotroceni-palota előtt: Ieşi afară / javră ordinară!" (Gyere ki, / te beste kurafi!) A konstancai tüntetők a Che Guevarát idéző katonaruhában megjelenő Radu Mazăre szociáldemokrata polgármesterrel az élen skandálják, hogy A venit vaporul / ca să plece chiorul! (Megjött a hajó is, / viszi a vaksit is!) S közben egyfolytában zúg: Băsescu nu uita / România nu-i a ta! (Băsescu, el ne feledd, / Románia nem a tiéd! vagy: Băsescu, ne feledd soha, / nem a tiéd Románia!) Egyre többször hangzik fel fenyegetően: Băsescu, nu uita / va veni şi ziua ta! (Băsescu, soha ne feledd el, / a te napod is eljő egyszer!) S zeng-zúg több romániai téren, ami akár a tüntetők ars poeticája is lehetne: Vin ca să plătim chiria / pentru tine România! (Jöttünk, fizetni a házbért / gyönyörű Romániánkért!) Vannak durvábbak is: Băsescu judecat / pentru tot ce ai furat! (Băse, súlyos ítélet vár / mindazért, mit elloptál!) Megjelenik a rigmusokban a túlságosan nagy népszerűségnek nem örvendő Elena Udrea miniszter asszony is: Udrea, nu uita, / suntem şi împotriva ta! (Udrea, ne feledd / fellépünk ellened!) Vagy Udrea, nu uita, / ţara nu-i poşeta ta! (Udrea, az ország / nem a kézitáskád!)
Aztán a főszereplők bizarr módon összekapcsolódnak: Ieri Ceau, cu savanta, / azi Băse cu amanta! (Ami körülbelül annyit tesz, hogy Tegnap Ceau a tudósnővel, / ma Băse szeretőjével.) S megjelenik egyik rigmusban napjaink másik, kétbalkezes főszereplője is: Băsescu şi Emil Boc / prostind reciproc! (Băsescu és Emil Boc, / egymást bolondítjátok!) Egy másik jelszóban felbukkan a kultúra is (!): Bani de cultură, / dat pe băutură! (Pénz a kultúrára, / elment a piára!) Aztán felelevenedik egy kilencvenes évekbeli rigmus is, valóságos folytatásos regény, példázva a becsapott szavazók szomorú életét: Pentru pâine şi salam / aţi votat un şobolan. (Legyen kenyér s szalámitok, / egy patkányra szavaztatok!) Most azonban alkotó módon folytatják: N-aţi primit nici un salam / rămânînd cu şobolan! (De szalámit nem kaptatok, / a patkánnyal maradtatok!)
A vezérrigmus mégiscsak a következő, amelyben a harsogó elkeseredettek felmérik helyzetüket: Mai bine haiduc, decât trădător! / Mai bine ciumpalac, decât dictator! (Áruló légy, jobb betyárnak, / sántának, mint diktátornak!) Várható a reprezentatív folytatás...
