Luxembourgban tárgyalták a Sólyom-ügyet

2012. február 2., csütörtök, Világfigyelő

A magyar fél szerint a minden uniós polgárt megillető szabad mozgás elve, a szlovák kormány álláspontja szerint viszont a diplomáciai kapcsolattartás nemzetközi jogi szabályai alapján kell elbírálni azt a jogvitát, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-re tervezett révkomáromi látogatásának szlovák részről történt meghiúsítása miatt keletkezett.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság tizenhárom tagú, görög bíró által elnökölt tanácsa tegnap tartott tárgyalást a perben, amelyet Magyar­ország indított Szlovákia ellen, miután az Európai Bizottság – az EU legfőbb végrehajtó intézménye, az EU-szerződések betartásán őrködő testület – nem volt hajlandó a magyar kérésnek eleget téve kimondani azt, hogy Szlovákia megsértette az uniós jogot.


Előzmények
A per által érintett napon Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromba (Ko­márno) kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság – Ivan Gasparo­vic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök – közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest "érzéket­lenül" választotta meg. A látogatás nap­ján volt ugyanis negyvenegy éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Cseh­szlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak. A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva, egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést a területére. A már a magyar–szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a Szlovákiába történő beutazást.


Uniós és nemzetközi elvek
A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása Szlovákiába, ugyanis az EU tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az uniós polgárok beutazhassanak a területükre; csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. Ma­gyarország ezért azt kérte az Európai Bi­zottságtól, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlo­vákia – habár tévesen hivatkozott az irányelvre – nem követett el jogsértést.
Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Euró­pai Bíróság előtt. Az Európai Bizottság képviselője Szlovákia oldalán, úgynevezett "beavatkozóként" vett részt a tegnapi tárgyaláson.


Mikor hivatalos a látogatás
A magyar közigazgatási és igazságügyi minisztérium képviseletében Fehér Miklós főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta: a tervezett révkomáromi út – az előirányzott program fé­nyében – nem minősülhetett hivatalos látogatásnak. Rámutatott arra, hogy Eu­ró­pában ma már rutinszerűnek tekinthetők az államfők különböző célú külföldi utazásai, és úgy vélekedett: megengedhetetlenül bizonytalan jogi helyzet keletkezne, ha a közméltóságokat csak a legszigorúbb értelemben vett magánszemélyként illetné meg a szabad mozgáshoz fűződő jog. Az Euró­pai Bizott­ság képviselőjének okfejtése voltaképpen azt is megkérdőjelezte, létezhet-e egyáltalán a gyakorlatban magánjellegű külföldi út, ha államfőről van szó. Brüsszeli bizottsági elemzők ugyanis arra jutottak, hogy csak az "inkognitóban" tett utak tekinthetők ilyennek – minden más esetben, akár sportcélú utazás esetében is bevonják a szervezésbe az érintett országok külügyminisztériumait, a fogadó országnak pedig gondoskodnia kell a védett személy biztonságáról. A külügyminisztériumok közti egyeztetéssel járó utazások ese­tében szlovák álláspont szerint nem a szabad mozgást lehetővé tevő uniós jog előírásai az irányadók, hanem a diplomáciai kapcsolattartásról szóló nemzetközi jog normái. A szlovák kormánymegbízott kiemelte, hogy e normák alakítása tekintetében az EU-tagállamok nem ruháztak át hatáskört Brüsszelre, tehát maradéktalanul érvényesül a fogadó ország döntési joga abban a tekintetben, időszerű-e a külföldi államfő látogatása.
Az ügyben a következő eljárási cselekmény a kijelölt főtanácsnok szakvéleményének ismertetése lesz, amely március 6-án várható.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2012-02-02: Közélet - Bogdán László:

Hangok a tereken (Honismereti gyűjtemény)

A kilencvenes évek elején ezzel a címmel írtam egy tárcát, összegyűjtve a tüntetéseken elhangzó rigmusokat (Megjelent a Szentgyörgyi Demokritus című könyvemben. Kaláka könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1999).
2012-02-02: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Egy kistérség képei

Kifogástalan fényképekből állt össze Torja kistérség új képes albuma, a másfél száz oldalnyi kiadvány a csíkszeredai Alutus Print nyomdájában látott napvilágot.