Fogy a magyar

2012. február 4., szombat, Közélet

Számbeli szempontból drámai, arányaiban azonban kisebb mértékű a magyarság fogyása – a csütörtökön délután nyilvánosságra hozott adatokat mégis mindenki meghökkentőnek nevezi.

Megdőlt az RMDSZ sokat hangoztatott elmélete, hogy fogytunk ugyan, de kisebb arányban, mint a románok, még a székelyföldi adatok is pár tizedszázalékos csökkenést mutatnak.

Kétszázezerrel vagyunk ke­­vesebben, mint tíz esztendővel ezelőtt, s bár az ország összlakossága is jelentős mértékben fogyott, nekünk százalékos jelenlétünk is kisebb lett: 2002-ben 6,6 százaléknyi magyar élt Ro­mániában, ma már csak 6,5. A helyzet legkevésbé a székelyföldi megyékben riasztó, ám a valóság itt is rácáfolt az RMDSZ harsány propagandájára, miszerint tömbmagyar térségünkben nőtt a magyarok aránya. Hargita megyében tíz éve 84,6 százalék volt a magyarság aránya, ma 84,8 százalék, Kovászna megyében azonban a korábbi 73,7 százalékról 73,6 százalékra csökkent, Maros megyében pedig a 2002-es 39,3 százalék csappant 37,8 százalékra. Biharban tíz esztendővel ezelőtt 25,9 százalék magyar élt, ma 25,6 százalék, Szatmár megyében 35,19 százalék, ma 34,5 százalék. Szilágy megyében 2002-ben 23,04 százalék volt, itt enyhe növekedés tapasztalható, most 23,2 százalék a magyarság aránya.
Hivatalos véleményt egy­előre alig hallani a népszámlálás nyilvánosságra került adatairól, Albert Álmos szenátor a Háromszék kérdésére elmondta: megdöbbenéssel vette tudomásul a számokat. Meglepődött azon, hogy majd kétszázezerrel vagyunk kevesebben, ez soknak tűnik, azt hitte, a nagy elvándorlás már lejárt, "aki el akart menni, elment a ’90-es években". Antal Árpád, Sep­siszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere még nem kívánt elemzésbe bocsátkozni, nem volt ideje alaposan tanulmányozni az adatokat – mondotta. Fel­tűnőnek nevezte, hogy a novemberi összesítés óta, amikor 19 millió 600 ezer személyről beszéltek, megjelent még 600 ezer (a nyilvántartásba került személyek száma 20 millió 254 ezer), és ebből 910 264 a tartósan távol lévő román állampolgár. Egyelőre nem ismert a majd egymillió nem itthon lévő nemzetisége, de a magyarok száma, az 1 millió 238 ezer nagyon kevésnek tűnik – mondotta.
Az elemzések, értelmezések az elkövetkező napokban szaporodnak majd, s nyilvánosságra kerülnek a pontos adatok is, amelyek tovább árnyalhatják a képet. Mindezektől függetlenül tény: ha nem fordul meg a több mint húszéves tendencia, a következő népszámláláskor örvendezhetünk, ha eléri az egymilliót a romániai magyarság száma.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 520
szavazógép
2012-02-04: Közélet - Mózes László:

Tél a Szent Anna-tónál

Teljesen egyedi a Szent Anna-tó és környékének téli arca, a kistérség méltán egyik fő vendégforgalmi vonzereje a Székelyföldnek. Ennek ellenére a látogatók ilyenkor szinte kizárólagosan hét végén érkeznek, nem túl sokan, s a nagy többség nem is környékünkről, hanem az ország távolabbi vidékeiről utazik ide.
2012-02-04: Világfigyelő - :

Európai aláírásgyűjtés – összefogással? (Budapesten ülésezett a KMAT)

Konstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt.