Az előrehozott választások procedúrája nagyon bonyolult, az alkotmánybírósági döntés a két voksolás egyidejű megszervezését kérdésessé tette, így legfeljebb néhány hónapot lehetne nyerni – fejtette ki Albert Álmos. A parlament, főként a szenátus működése teljesen bizonytalan, nem tudni, jelen lesz-e az ellenzék vagy sem, szerdán már megtörtént, hogy nem volt kvórum, de egyelőre nem bizonyos, valóban távol maradnak-e.
Általában hétfőn tartanak végszavazást, majd kiderül, hogy ott lesz vagy sem az ellenzék – mondotta. "Az ellenzék sem tudja pontosan, mihez kezdjen ezzel a parlamenti sztrájkkal, hogy csinálják, hogy jó legyen" – vélekedett. Csü­törtökre a bizottságokat sem lehetett összehívni, a tizenhétből csak az a tíz ülhetett össze, ahol a kormánypártok vannak többségben. A szenátus létszáma két személlyel, 135-re csökkent – Gyerkó Lászlót a versenyhivatalhoz nevezték ki, Mircea Cinte­zăt az orvosi kamarához –, legalább 68 szenátornak jelen kell lennie, hogy kvórum legyen, de a hatalomnak összesen 68 tagja van, beleértve a minisztereket és a betegállományban lévő Ve­restóy Attilát. Elméletileg tud működni a szenátus, a gyakorlatban azonban kérdéses, hogy sikerül-e biztosítani a kellő jelenlétet – ismerte el Albert Álmos. "Azért megfigyelőként min­dig benn tartózkodik az SZDP és az NLP egy-két tagja is, no meg a jelenlétet is többen aláírják, gond akkor van, ha névsorolvasást kérnek, olyankor derül ki, mégsem vagyunk elegen" – magyarázta.
A háromszéki RMDSZ-es szenátor azt is elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben egyáltalán nem jó a politikai bizonytalanság, az előrehozott választásokra három-négy hónap múlva kerülhetne sor, és még legalább fél év, amire egy új kormány belerázódik, rendesen tud dolgozni. A Háromszék kérdésére, hogy mi várható a következő hetekben, hónapokban, Albert Álmos tömören válaszolt: "semmi, marad minden úgy, ahogy most van", június 3-án megtartják az önkormányzati választásokat, november végén a parlamentit.