Orbán Viktor az ország sorsával foglalkozott beszédében, nem pedig személyes dolgokkal – jelentette ki a politikus. A Magyar Nemzetnek és a Népszabadságnak is megerősítették – mint azt pénteki számukban írták a napilapok – a hvg.hu azon értesülését, amely szerint a Fidesz–KDNP háromnapos frakcióülésén szerda éj­jel a miniszterelnök beszélt a magyar kormányt és személyét célzó puccskísérletről. Lázár János tájékoztatóján azonban azt mondta: nem hangzott el kijelentés. "Fals információk keringenek a sajtóban" – tette hozzá. Törésvonalak nélküli, "repedést sem mutató" munkaülésként jellemezte a Fi­desz–KDNP egri évadnyitó frakcióülését a kereszténydemok­raták frakciószóvivője is. Pálffy István a sajtótájékoztatón azt mond­ta: az egységről szólt a tanácskozás, szemben azokkal az online tudósításokkal, amelyek éket próbáltak verni például Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos Fidesz-alelnök közé.
Göncz Árpád kilencvenéves
Göncz Árpád zavarba ejtően volt önmaga – így összegezte a volt államfő tevékenységét Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a Republikon Intézet konferenciáján, amelyet a volt köztársasági elnök 90. születésnapjának tiszteletére rendeztek tegnap Budapesten. A fideszes politikus kiállt amellett, hogy a köztársasági elnöknek lehessen politikai véleménye. Kósa Lajos szerint Göncz Árpádot "a történelmi leckében a pozitív szereplők közé fogják sorolni". Pető Iván, az SZDSZ egykori elnöke szerint a rendszerváltás óta nem volt Göncz Árpádhoz hasonló népszerűségű politikus Magyaror­szá­gon. Mint elmondta: Göncz Árpád olyan kívánt lenni elnökként, mint magánemberként volt. Civil ember akart maradni, nem akart politikusnak látszani, nem is viselkedett politikusként – tette hozzá. A konferencia kezdetén lejátszották Göncz Árpád videoüzenetét, mivel a volt államfő egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy eljöhessen. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke – aki 1990-től 2000-ig töltötte be ezt a tisztséget – azt mondta, nagyon örül, de meg is lepte a köszöntés, hiszen eszébe sem jutott, hogy még érdekes lehet a személye. Göncz Árpád szólt arról is, hogy életének egyetlen szakasza sem volt rossz, hiszen még a börtönben is olyan emberek társaságában lehetett, akiket tisztelt.
Kertész Imre: Magyarország egy fatalitás
Egyoldalas interjút közölt Kertész Imrével a Le Monde, amelyben a liberális francia napilap a magyar politikai helyzetről és írói koncepciójáról kérdezte berlini otthonában a Nobel-díjas magyar írót. Kertész Imre szerint Magyarországon a kádári időkhöz hasonlóan ismét "a vezér az, aki elbűvöl". Az író kételkedik abban, hogy az ország választott-e Ázsia és a nyugati világ között, s úgy látja: a jelenlegi helyzet alapja Magyarország "kettős polaritásában" rejlik. Meglátása szerint Magyarországon soha nem volt demokrácia abban az értelemben, "ha nem politikai rendszerként, hanem a társadalom egészét megmozgató szerves folyamatként" értelmezzük a fogalmat. Magyarország esetében ez a folyamat megakadt a XVI. században az oszmán birodalom felemelkedésével, s a lemaradást soha nem sikerült behozni. Az író felidézte egy tíz évvel ezelőtti emlékét, amikor egy német útlevéllel rendelkező magyar diák egy budapesti egyetemen eltöltött félév után undorral beszélt neki arról, hogy a magyar egyetemisták mekkora mértékben támogatják a szélsőjobboldalt. Ekkoriban – a német diák szerint – a világban a diákok mindenhol baloldaliak voltak, csak Magyarországon létezett ennyire "konformista és fasiszta" fiatalság. "Nem lehet mindent megmagyarázni, néha el kell fogadni a tényeket. Magyarország egy olyan fatalitás, amelynek sem értelme, sem magyarázata nincsen, s egyedülálló Európában. A magyarok ragaszkodnak a sorsukhoz. Egy nap majd valószínűleg úgy fognak elbukni, hogy nem fogják tudni, miért (történt)" – véli Kertész. Véleménye szerint Magyarország nem dolgozta fel a holokausztot, nem tartott lelkiismeret-vizsgálatot, és soha nem tette fel magának azt a kérdést, hogy miért került szisztematikusan a történelem rossz oldalára. Kertész a harmincas évekhez hasonló hangulatot érez ma Ma­gyarországon, ami nagyon fáj neki.