Mert jövő hét végén harsog a kürt Bölönben is, amolyan előzményként ajánljuk a szakember, dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár és akadémikus erre az eseményre célzó tanulmányának néhány sorát: A bölöni farsangi felvonulásnak az 1989-es változásokat megelőző évtizedekben is különleges szerepe meg jelentése volt. Régebben és napjainkban is nemcsak a falu, hanem az egész vidék szórakozási alkalmaként működött, értelmiségi beavatkozás nélkül, erős belső igény hatására folyamatosan megszervezték. A szokás időpontja nem véletlen, mivel február utolsó hétvégéjén a második világháború kezdetéig Bölönben nagyvásárt tartottak. Az idősebbek arra is emlékeztek, hogy a szájhagyomány szerint a századfordulón egy ilyen vásáros napon a bölöni legények annyira összeverekedtek az ajtaiakkal, hogy rendőröket kellett a faluba kihívni, s annak emlékére szervezik meg minden évben ezt a legényünnepet a jelzett időpontban. Azok a gazdák, akik fogadták a csoportot, utcakapujukat már a farsangosok érkezése előtt kinyitották. A meglátogatott gazdákat, személyiségeket köszöntővel üdvözölték: E ház népéhez szólok a farsang hevében, / Minden jót kívánok csapatunk nevében. / Termése földjének legyen bőséges, / S aki azt használja, legyen egészséges. / Meg ne üresedjék kamrájik, pajtájik, / Tejik, vajik folyjék egész Nagyajtáig, / De sohase jusson el a patikáig. A felköszöntött háziak pálinkával, kaláccsal kínálták meg a maszkos csapatot. Rend­szerint tojást, kolbászt, sonkát, pénzt kaptak ajándékba.
Megkerestük Szabó Loránd Lász­lót, aki a bölöni 2012-es eseménynaptár szerint a farsangtemetés egyik szervezője. Elmondta: tudatában vannak, hogy ez a legényöltő sem hagyhatja ki a szokásból a farsangtemetést, ez felelősséggel jár. Ebben az évben a bölöni fiatalság szervezi a farsangtemetést. A nőegylet tagjai és azoknak az ifjaknak a szülei, akik részt vesznek, színes krepp-papírokból készítik már a felvonuló lovakra szükséges virágokat, pántlikákat, a fiatalok pedig az Ádám és Éva bábukat.