A háromszéki piacok jól ismert egyénisége a szotyori Préda Imre. Időjárástól függően májusban-júniusban piacol, akkor van a palánták szezonja. Feleségével, Etike nénivel nevelik a palántákat. Ismerik őket, jól fogy az árujuk.
A palánták megtermelése jó két hónapi munkát jelent, amikor éjjel-nappal van tennivaló. De megéri, a bevételből jut pénz malacra, süldőre, fára. A palántanevelés költségeit is ebből fedezik, hiszen pénz kell a műanyag fóliára, az öntözővíz kiszivattyúzására, magvásárlásra.
A tulajdonképpeni palántanevelés a mag megtermelésével kezdődik. Imre bácsi maga állítja elő a legtöbb zöldség – káposzta, murok, retek, hagyma, paprikafélék – magját, a karfiol- és zellermagot viszont üzletből kell megvásárolnia. Palántatermelőnk nyolcszor négyméteres fóliasátorban alakítja ki a melegágyat, ahová paradicsomot, paprikaféléket vet. Egy sátorba két, másfél méter széles melegágy kerül. A kialakítás első lépése, hogy a talajt legalább harminc centi mélyen fel kell ásni és kihordani az ágyból. A gödörbe trágya kerül jó vastagon, ez biztosítja a palántáknak szükséges meleget. A ló- vagy juhgané a megfelelő, a disznók, tehenek trágyája viszont nem jó, azok hidegek. A ganérétegre tíz centi földet hordanak vissza, és jól elegyengetik. Ha a talaj túl kötött, homokkal keverve fellazul. A magágy köré 25–30 centi magas deszkát állítanak, erre lécből készült, műanyag fóliával bevont kereteket raknak.
Az elővetés február végén, március elején esedékes. Sorban vagy terítve kerül a mag a földbe, tetejére vékony talajréteget szórnak, épp hogy betakarja. Fontos a fajták elhatárolása, erre a célra egy lécdarab is megfelel. Az elvetett magokat alaposan megöntözik. Két-három nap múlva jelennek meg az első növénykék, ezek azonban gyomok, melyeket ki kell tépni. Miután a zöldség is kikelt, a fóliás keretek felemelésével kell biztosítani a szellőzést.
A paradicsom különös odafigyelést kíván. Nem szabad sűrűn vetni, mert a palánta vézna lesz. Amikor tíz centi magasak, pikírozzák, tízszer tízcentis négyzetek sarkaiba szétültetik. Öntözni, szellőztetni folyamatosan kell, a kikelő gyomokat pedig azonnal kitépni, másképp a palánta bánja. A melegágyban termelt palántákat az időjárástól függően május végétől lehet kiültetni szabad földbe.
A káposztaféléket, a karfiol- és karalábémagokat jól előkészített szabad földbe vetik Prédáék. A talajt fóliával takarják, a magok három nap alatt ki is kelnek. A fóliát ekkor le kell venni, ellenkező esetben a palánták görbék lesznek, figyelmeztet a szotyori gazda, a további eljárás ugyanaz, mint a fóliasátorban.
A Préda család palántái biominőségűnek tekinthetők. Vegyszert nem használnak, műtrágyát is csak egyszer, a pikírozásnál. Egy öntözőnyi vízbe egy evőkanál nitrogénműtrágyát szórnak. Utána tiszta vízzel rögtön újból átöntözik, hogy a nitrogén ne égesse meg a leveleket.
Sokat kell dolgozni, amíg piacra kerül a palánta, a vásárlók mégis drágállják – tartja Imre bácsi. Minden nehézség, a szerény bevétel ellenére azonban a világért sem hagyna fel a palántatermesztéssel. Ezt szereti, ezt tudja csinálni – szögezi le búcsúzóul.
