A marosvásárhelyi orvosi egyetemen történteket hallva mindig a madarak maffiózójának is nevezett kakukk jut eszembe.
E madár sikeres szaporodása érdekében először kiszemel egy fészket, amibe egyetlen tojást tojik, és mielőtt még a szülőknek feltűnne, hogy több tojás került a fészekbe, egyet mindig gondosan eltávolít a gazdamadár tojásai közül – gyakran egyenesen a gyomrába. A kakukkfióka igen gyorsan növekszik, általában a gazdamadár fiókái előtt már kibújik a tojásból. A még csupasz és vak fióka ezután nem nyugszik mindaddig, míg mindent, amit maga körül talál, ki nem lök a fészekből...
S ha végigtekintünk az előbb kolozsvári magyar, majd Marosvásárhelyre átköltöztetett orvosi egyetem történetén, ugyanezt a jelenséget látjuk. A XX. század elején épült magyar hadapródiskola gyönyörű épületébe telepített orvosi annak idején sikeresen állta a sarat, a semmiből teremtették meg nagy hírű magyar orvosprofesszorok támogatásával az egyetemet, s orvosok ezreit bocsátották szárnyra. 1962-ben anélkül, hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki a román állam, s elismerte volna, hogy megváltoztatta az 1945-ös, 1946-os, 1948-as törvényrendeleteket, miszerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre, és a tanítás nyelve magyar, bevezette a kétnyelvű oktatást, s folyamatosan zsugorította mind a magyar diákok, mind a magyar oktatók számát. Míg 1963-ban a 88 végzős diákból 81 magyar, 2 román és 5 más nemzetiségű volt, ma csak az oktatók 27 százaléka, a diákok 46 százaléka magyar, s ennek tükörképeként az egyetemi szenátusnak is 33 román, 13 magyar tagja van.
Mindenki azt gondolná, hogy a rendszerváltás után, főként az RMDSZ majdnem folyamatos kormányrészvétele okán, megállt a magyar oktatás egykori fellegvárában az elrománosítási folyamat. Sajnos, nem így történt, Marosvásárhelyen kirívóan nem. A MOGYE szenátusa – mely a román törvények szerint autonómiát élvez – úgy játszik a magyar tagozattal s oktatókkal, mint macska az egérrel: meghúzhatják ugyan magukat egykori saját egyetemükön, de arról, hogy a magyar oktatási vonalat, azaz önálló magyar kart létrehozzanak, hallani sem akarnak. A rektor, bizonyos Constantin Coptoiu úr fütyül a törvényre, mely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet multikulturális egyetemként határozza meg, és nemcsak lehetőséget ad a magyar (kisebbségi nyelvű) oktatás kifejlesztésére önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozása által, hanem azt elő is írja (135. cikkely). Következetesen eltekintenek a törvény eme előírásától, s újra és újra felküldik a minisztériumnak a szenátus román tagjai által megszavazott egyetemi chartát. A magyarok ugyanis nem hajlandóak ebben a nemtelen játékban részt venni. Daniel Funeriu eddigi tárcavezető ígérte, hogy érvényt szerez a törvénynek, de elég ímmel-ámmal mozgott, és most, az új kormányalakításkor az RMDSZ ismét arra kényszerült – ahogyan Markó Béla miniszterelnök-helyettes az Erdélyi Televíziónak legutóbb, nehéz eldönteni: elsírta, vagy eldicsekedte –, hogy a szövetség további kormányzati részvételének egyik alapvető feltételévé tegye az oktatási törvény és a kisebbségi nyelvi jogok alkalmazása mellett tételesen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet megoldását.
Közben a MOGYE-n áll a bál. A minden hájjal megkent rektor, Constantin Copotoiu – aki feltehetően azért nem jelentkezik egy újabb mandátumra a hamarosan sorra kerülő rektorválasztáson, mert plágiummal is gyanúsítják – újabban azzal került a figyelem középpontjába, hogy elbocsátással fenyegette dr. Szabó Béla prodékánt, nőgyógyász-professzort, arra hivatkozva, többnyire a magyar tagozat létrehozásával volt elfoglalva, és emiatt elmulasztotta teljesíteni hivatali kötelezettségeit.
Dr. Szabó Béla nem vette ugyan szívére a rektor fenyegetőzését – derült ki beszélgetésünkből –, s elmondta: a magyar bábaképzőt annak idején ő maga hozta létre, s 2004-ben az EU szakértői bizottsága elismerően nyilatkozott annak színvonaláról. Sajnos, jelen pillanatban az egyetem struktúrájának tervezetében nem jelenik meg ez a szak. Szabó doktor főként azt nehezményezi, hogy bár az RMDSZ sokat nyilatkozik az egyetem magyar tagozatának visszaállításáról, a valódi megoldás késik. Márpedig – mondja – kezdődik a második félév, fel kell készülni a következő tanévre is, a halogatás igen sokat árt mind a magyar diákoknak, mind a tanároknak. A minisztériumnak Szabó Béla professzor megítélése szerint sokkal határozottabban és dörgedelmesebben kellett volna fellépnie, hogy az eredményre is vezessen. És az RMDSZ-nek is. Mert jelen pillanatban pont az esélyegyenlőség sérül, a diákok anyanyelvükön történő tanuláshoz való joga. Sajnos – összegzi a dékánhelyettes –, az új oktatási törvénynek, mely úgymond szavatolja a magyar karok visszaállítását, egyelőre mintha nem lehetne érvényt szerezni Marosvásárhelyen.
A kakukkfióka meg köszöni, jól van, már csak egy-két madarat kell kilöknie, felzabálnia "az idegen" fészekből, hogy nagyra nőjön, és virágozzék.