KapcsolatokKőnig Frigyes képzőművész Háromszéken

2012. február 16., csütörtök, Kultúra

Rendkívüli képzőművészeti rendezvénysorozatnak ad otthont hét végén Sepsiszentgyörgy: három kiállítással mutatkozik be Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. A programok többségét szombaton délután szervezik – két tárlat és egy könyvbemutató a megyeszékhelyen, a harmadik, esti kiállítást az Árkosi Kulturális Központban –, a nyitány viszont egy pénteki előadás (13 órától a Plugor Sándor Művészeti Líceum dísztermében), ahova nem csak a művészetis diákokat várják, hanem bárkit, akit érdekel a téma. (mózes)

Február 19-én nyílnak, és március 9-ig látogathatóak Kőnig Frigyes képzőművésznek, a Magyar Képzőmű­vé­szeti Egyetem rektorának Várak, Orbis Pic­tus, illetve Képzelet és kontinuitás című kiállításai. A Lábas Ház, a Mag­ma Kor­társ Művészeti Kiállítótér és az Ár­kosi Kulturális Központ meghívására Sepsi­szent­györgyre érkező Kőnig Fri­gyes képzőművésszel beszélgetettünk.
– Tavaly májusban jött létre együttműködési megállapodás a Magyar Kép­ző­művészeti Egyetem és a Plugor Sán­dor Művészeti Líceum között. Rek­tor­ként milyen meggondolásból támogatta?
– A nemzetközi kapcsolatteremtés az egyetem számára létfontosságú, és ebben természetesen a határon túli magyar­sággal való kapcsolat is kiemelt jelentőségű. A tervek szerint módom lesz előadást tartani, beszélgetni a sepsiszentgyör­gyiekkel, és nagyon izgatottan várom, hogy miként reagálnak az elmondottakra (és természetesen a látottakra). Remé­nye­im szerint sikerül az itteni megjelenésem során iránypontokat megjelölnöm az itteni fiatal alkotók számára is.
– A Lábas Házban a Várak című kiállításon a Kárpát-medencei várakat és erődítményeket ábrázoló rajzok lesznek láthatóak. Honnan ered a várak iránti érdeklődése?
– Régi, talán mániás természetű érdeklődésről van szó, amely gyermekkorom óta jelen van. Ez a fiúgyermekeknél nem szokatlan, de a legtöbbjük egy idő után kinövi. Velem nem így történt. Ez az érdeklődés a mai napig is tart: amíg az ember el nem jut a célig, azaz a tudás teljességéig, addig nem lehet abbahagyni. A kiállításmegnyitó napján bemutatom Historia Picta Castellorum című, 2010-ben megjelent könyvemet, mely a váras témában a második. Ez nagyon izgalmas kutatás, és nagy szerencsémre, számos régész, történész és műkedvelő barátommal konzultálva folyamatosan új feladatokon dogozhatom. Ehhez a képzőművész tapasztalataival, illetve a tudásával járulok hozzá. Életem egyik legnagyobb elismerésének tartom a két éve átvett Schönviesner-érmet, amelyet műemléki, régészeti értékek közismertté tételéért kaptam.
– A Magmában látható kiállításnak az Orbis Pictus címet adta. Mivel indokolható a Comenius művére utaló címválasztás?
– A világ leírásával már nagyon sokan kísérleteztek, ugyanakkor minden esetben azt láthatjuk, hogy ezeket a válaszokat folyamatosan felülírja az embe­ri tapasztalat. Számomra maga a képzőművészeti tevékenység volt az az eszköz, amely révén megállapításokat tehettem, valamint ismeretlen területekre juthattam. Az alkotás egyúttal a tanulást is jelentette.
– A kiállításon torzszülöttekről készült rajzok is láthatóak. Mivel magyarázható a szokatlan téma iránti érdeklődés?
– Az anatómiai tanulmányaim során a Semmelweis Egyetem múzeumában láttam először a megdöbbentő preparátumokat, és ez volt az az élmény, amely a rajzok készítését motiválta. Ahogy egy kör egy vetületen ellipszisként jelenik meg, vagy egy egyenes a domború tükrön ívessé válik, úgy a torzulás számtalan esetben jelenik meg a körülöttünk lévő világban. A deformációkra az emberi társadalmak gyakran különböző választ adnak. Van, ahol egy felsőbb hatalom megnyilvánulását sejtik emögött, míg máshol az ördöggel való cimborálás tényét vélik felfedezni benne. A szokatlan mindenkit foglalkoztat.
– Az Árkosi Kulturális Központban Képzelet és kontinuitás címmel olajfestményeket állít ki. Hogyan kapcsolódnak ezek a másik két tárlat anyagához?
– Egyszerűen úgy, hogy egy bizonyos kor után az ember azt tapasztalja, minden összefügg. Ugyanakkor ez az a kiállítás, ahol olyan alkotások láthatóak, amelyek autonóm művekként születtek, tehát nem az ismeretszerzés stádiumai, hanem bizonyos konklúziók.
– Mit tervez a 2012-es évre?
– Egy kőszobor befejezése az év fő cél­ja, amely Hvar szigetének egyik kikötőjébe kerül majd. Ez a mű az Árkoson is kiállított Oszlopsor című sorozatom záró darabja, amelyet egy másfél köbméteres mészkőből faragok ki. Emellett felkérést kaptam egy művészeti anatómiai vonatkozású könyv elkészítésére, valamint tanulmányt fogok írni Müllner János műemléki fotósorozatának kiadásához, amelyet egyetemünk ad majd ki, és az idei Balassi-konferenciára is kaptam meghívást. Emellett szeretnék többet találkozni a hallgatókkal a munkahelyemen, és több időt tölteni a családommal.

SEBESTYÉN ÁGNES

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2012-02-16: Család - :

Életmóddal is kezelhető (Magas vérnyomás)

Kapszulák vagy tabletták rendszeres szedése helyett sokan választanak természetes gyógymódokat, és elméletileg igyekeznek úgy élni, hogy ne legyenek betegek. Neves amerikai kardio­ló­gusok összefoglalták azokat az életmódszempontokat, amelyek figyelembevételével a leggyakoribb szív- és érrendszeri be­tegség, a magas vérnyomás jórészt megelőzhető és kezelhető.
2012-02-16: Kultúra - Borcsa János:

A székely humoriparról

Mikor is lehetne a vigasság legkomolyabb, ha nem farsang idején! Háromszéken is számtalan kabarétársulat megfordul, és ugyan ki tagadná, hogy a karneváli eseményeket, a farsangi alakoskodást például nem kell komolyan venni.