A székely humoriparról

2012. február 16., csütörtök, Kultúra

Mikor is lehetne a vigasság legkomolyabb, ha nem farsang idején! Háromszéken is számtalan kabarétársulat megfordul, és ugyan ki tagadná, hogy a karneváli eseményeket, a farsangi alakoskodást például nem kell komolyan venni.

Sőt, akik magukra öltik a maskarát, akik beállnak az alakoskodók közé, azoknak alakítaniuk is csak komolyan érdemes szerepüket! Mert hát komolyan vehet-e az ember egy olyan alakoskodót, aki csak tessék-lássék módra teszi a dolgát például a távoli Sao Paulóban, esetleg a velencei Szent Márk vagy éppen itt, testközelben, mondjuk a kézdivásárhelyi Gábor Áron téren? Egy szó, mint száz: a komoly vidámság alkalmait hozza el a farsang. Komoly hozzáállást követelnek meg a résztvevőktől az ilyen helyzetek, mivelhogy ilyenkor kerülnek elő például a megterhelt kosarak is, amelyek régi szokás szerint telve vagynak kívánatos falatokkal, többnyire a sokak által a kerti vetemények közé sorolt kol­básszal és sonkával, valamint szilvóriummal és boritallal, az ember pedig megpróbálja komolyan venni az evést főleg farsang idején, de még inkább az ivást. Sőt, azt mondatja tapasztalatom, hogy mindezek mellett a székely még a tréfát is komolyan veszi. A humorban nem ismer tréfát – mondhatnók hírneves írónkra hivatkozva.
Meg merem kockáztatni, hogy egyik legkomolyabb s ebből kifo­lyó­lag legmegbecsültebb mesterség nálunkfelé éppen ezért a tréfamesterség. Ebben aztán nem állíthatsz elő selejtet! Kötelez a hagyomány! Minden ilyen vállalkozónak tudnia kell, hogy a hozzá forduló ügyfelet nem illik felületes, hanyagul végzett humorszolgáltatással kifizetni, mert ezáltal a tisztes ipar jó híre súlyosan csorbulna. Nem árt tudnunk, hogy igazán nagy kereslet és igény a komoly humoripari termékek iránt van mifelénk. Merem remélni, hogy amint a jó bornak, úgy a komoly tréfának sem kell cégér. Biztos vagyok benne, hogy a tréfahamisítványt vagy az áltréfát könnyebben felismerik, mint a hamis bort vagy a parfümutánzatokat. Őszintén indítványozom ezúttal: legalább farsangban fogyasszunk igazi humoripari termékeket, olyanokat, amelyeket a székely autonóm agyhatalmak állítanak elő hazai és külföldi piacra egyaránt. Ezek a tréfák ugyanis a legkacskaringósabb székely agytekervényekből táplálkozva pattannak ki tréfamestereink fejéből, és virágoznak mindenütt tájainkon.
Minden tréfánk legyen tehát márkás, mint ama bútordarabok, amelyeket a hírneves Royal cég kínált egykoron verses reklámjában:
Royal-szekrény, Royal-kasztni,
Royal-ágyban a legjobb – pihenni!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2012-02-16: Kultúra - :

Kőnig Frigyes képzőművész Háromszéken (Kapcsolatok)

Rendkívüli képzőművészeti rendezvénysorozatnak ad otthont hét végén Sepsiszentgyörgy: három kiállítással mutatkozik be Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. A programok többségét szombaton délután szervezik – két tárlat és egy könyvbemutató a megyeszékhelyen, a harmadik, esti kiállítást az Árkosi Kulturális Központban –, a nyitány viszont egy pénteki előadás (13 órától a Plugor Sándor Művészeti Líceum dísztermében), ahova nem csak a művészetis diákokat várják, hanem bárkit, akit érdekel a téma. (mózes)
2012-02-16: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Dálnok régi gondokkal, új tervekkel (Beszélgetés Márton László polgármesterrel)

Nyolc esztendővel ezelőtt a nulláról kezdte a hirtelen s nem is oly egyszerűen önállósult község a településfejlesztést és az önálló társadalmi élet megszervezését. Jelentős lépéseiről lapunk is beszámolt. Mondhatnánk, ha a pénzügyi megszorítások nem jelentettek volna akadályt, Dózsa faluja is az unió kapujában állana.