A romániai magyar kisebbségek helyzete, a román—magyar együttműködés számos gazdasági, kulturális és infrastrukturális vonatkozása szerepelt tegnap Nagyszebenben a harmadik román—magyar közös kormányülés napirendjén.
A Gyurcsány Ferenc magyar és Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök vezette delegációk számos kérdést tekintettek át. A tervezettnél hamarabb véget ért együttes ülésen terítékre került a két ország energiaellátási függetlensége, valamint gazdasági, környezetvédelmi és nemzeti kisebbségi kérdései. Az együttműködés megannyi tervét konkrét dokumentumok keretében rögzítették: ötöt aláírtak, tízet pedig véglegesítettek. Megállapodások, jegyzőkönyvek, szándéknyilatkozatok és közös nyilatkozatok irányozzák elő a továbbiakat Romániának a schengeni térséghez való csatlakozásáról, a Budapest—Bukarest—Konstanca vonalon nagy sebességgel haladó vonatok közlekedtetéséről, s az ezt lehetővé tevő vasútvonal megvalósításáról, a kisebbségvédelmi kutatások összehangolásáról, a határ menti területek európai uniós pénzek felhasználásával történő fejlesztéséről, az állami támogatási szabályok végrehajtásáról, a légtérrendészeti feladatok terén megvalósítandó közös munkáról. Az oktatásról külön irat szól, ez a 2007—2011 közötti időszakra vonatkozik, és többek között öt magyar iskola támogatását is rögzíti, de szabályozták az igazságügyi és rendészeti, az egészségügyi, a hírközlési és informatikai, valamint a környezetvédelmi együttműködést, akárcsak a határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak fejlesztését, a sport, a mezőgazdaság és a turizmus összehangolását. A Verespatakon tervezett aranykitermeléssel kapcsolatos kérdésben a magyar fél tájékoztatást kért és kapott a román környezetvédelmi tárcától. A közlekedés javításával kapcsolatosan Tăriceanu közölte: jövőre nekilátnak a Nyíregyháza—Szatmárnémeti—Nagybánya gyorsforgalmi út megépítésének. A felek fontosnak nevezték a Brassó—Bors autópálya megépítését. Az energiaszállítási infrastruktúra kiépítése, elsősorban a Nabucco-vezeték témája ugyancsak nagy hangsúlyt kapott. A felek elmondták: a határ menti régiók fejlesztésére szánt közös programokra a következő hét évben 230—250 millió euró áll majd rendelkezésre. Az erdélyi magyarság helyzete többféleképpen kapott teret Nagyszebenben. A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatosan Tăriceanu sajnálattal állapította meg, hogy a testület késlekedik elfogadni ezt a szerinte modellértékű jogszabályt, de kifejezte reményét, hogy előbb-utóbb sikerül közös nevezőre jutni a pártokkal, és az összes nemzeti kisebbség várakozásainak megfelelő kompromisszumos megoldás születik. Megjegyezte: szeretné, ha a magyarországi románok legalább olyan jogokat élveznének, mint amilyeneket a romániai magyarok. Gyurcsány Ferenc leszögezte: a kisebbségi törvénytervezetre úgy tekint, mint a két nép kapcsolatát erősítő tényezőre. Erről mindenesetre Romániában, nem pedig Magyarországon kell dönteni — tette hozzá. Szóba került a Sapientia Tudományegyetem ügye is. Tăriceanu megállapította: az oktatási intézménynek először teljesítenie kell az akkreditáláshoz szükséges feltételeket, meg kell felelnie a romániai oktatási rendszer kereteinek, csak azután lehet szó arról, hogy román állami forrásokból is finanszírozni lehessen. A Sapientiát az idén 1,6 milliárd forinttal támogatta a magyar állam.
