A múlt szombati technikai ülés elgondolkoztatott. Néztem a megjelent egyesületi vezetők arcát, hallgattam szavaikat, őszinteségből fakadó mondataikat, de egy árva szót nem ejtettek csapatuk anyagi hátteréről, pedig tudom, egyiket sem veti fel a sok pénz. Nem mondták, de sejteni lehetett a tekintetükből: annyi van, amennyi, ezzel gazdálkodunk, s tesszük dolgunkat, hogy minél jobban megfeleljünk a község, a falu elvárásainak.
Hát igen, ezeket az embereket nem a pénz mozgatja – mert nincs, vagy abból van a legkevesebb, lásd: minden, Nyugat-Európában esedékes idénymunkára tömegesen vonulnak el a falusi labdarúgó-csapatok játékosai (nem egy csapatból öten-hatan is) –, hanem a fociszeretet, a szülőföldhöz, a szülőfaluhoz való ragaszkodás... Erre oda kell figyelni! Ezt értékelni kell! Ezt nem szabad félremagyarázni! Ezek az emberek – Tókos Jenő, Oláh József (Barót), Fejér Attila, Dimény György, Nagy Mihály, Könczei Csaba, Gajdó Mihály, Mátyás István, Tamás László, Kicsid Béla, Támpa László, Bartók Antal, Pénzes Zoltán, Gheorghe és Ion Onea, Korodi János, Dobri Hunor... – minden szabad idejüket feláldozzák, nem fizetésért állnak a labdarúgás élén, ők legtöbb esetben saját zsebükbe nyúlnak, ha a pillanatnyi helyzet úgy kívánja... Tudom, szívesen feszítenének, ha történetesen arról kellene beszélniük, hogy ennyi és ennyi pénzért igazoltunk egy portugál, egy spanyol játékost; vagy sikerült leszerződnünk egy edzőtáborozást az Égei-tenger partján; vagy a rajt előtti utolsó előkészületi mérkőzésünkre lejön a Fradi, átjön a Bayern München... Azt is tudom, ezekhez hasonlók meg sem fordulnak a fejükben. S amikor rákérdeztem, hogy végül is kikkel erősítettek, frissítettek, fiatalítottak a téli vakációban, volt, aki elpirulva, halkan csak annyi súgott: Még senkivel... Még folyamatban a tárgyalások... Na persze volt, aki nevet, neveket is mondott – Tókos: Bogdan Sănduleac; Oláh: Incze István, Hermann Herbert, László Ferenc, Máthé György; Nagy: Gáll Kónya Árpád, Kedves Attila; Gajdó: Szücs Lajos, Márton István, Fazakas Géza; Bartók: Papp Zoltán, Vlad Butnaru; Pénzes: Gál Tóbiás, Ion Viţelus; Szücs: Csíki László, Claudiu Popină, Surdu (az FC Brassótól) –, alig gyűlt össze egy csapatra való játékos.
Nos, így áll megyénk labdarúgásának elit osztálya, a IV. liga három héttel a rajt előtt. Nincs okunk túlzott derűlátásra, de amíg ilyen csupa szív és lélek emberek sürgölődnek-forgolódnak a sportág háza táján, elkeserednünk sem szabad, hiszen futballszeretetük szavatolja: amíg ők élnek, lesz labdarúgósportunk, és továbbra is színesebbek lesznek hétvégéink.(-ros)
