A magyar kormány szerint érthetetlen, hogy az Európai Bizottság (EB) miért hagyta figyelmen kívül a tényeket, amikor arról döntött, hogy jövő januári hatállyal felfüggesztenék 495 millió euró Magyarországnak szánt támogatási összeg folyósítását.
Az MSZP bírálta a kormányt, az LMP egyértelműen a kabinet hibájának tartja a történteket, míg a Jobbik ötpárti egyeztetést javasol Magyarország unióban betöltött szerepéről. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő közös közleményében azt írta, a kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével, hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani büntetéseket.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia. Az EB közleménye szerint a mindeddig példátlan lépés az EB Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását.
Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép.
Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet.
A magyar kormány szerint a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen a tavalyi évi gazdasági növekedés meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkent a múlt örökségeként itt maradt államadósság. Szijjártó Péter és Giró-Szász András azt írta: érthetetlen, hogy a bizottság miért hagyta figyelmen kívül a tényeket, így azt, hogy Magyarország költségvetési hiánya – az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először – 3 százalék alatt volt 2011-ben, és 3 százalék alatt lesz az idén is, amellyel az ország a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatja magáénak az unióban. Hozzáteszik, hogy mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt hiányt, így az szintén 3 százalék alatt marad. Ezen döntésekről Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót – jegyzik meg, úgy összegezve, hogy a kormány minden, a vonatkozó EU-s elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges döntést meghozott, s természetesen továbbra is kész a folyamatos konzultációra az Európai Unió intézményeivel.
A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint az Európai Unió olyan kormányt és országot büntet, amely mindent megtesz azért, hogy három százalék alatt tartsa a költségvetési hiányát és csökkentse államadósságát. Kósa Lajos azt mondta: a Fidesz külön nehezményezi, hogy a testület nem volt tekintettel semmilyen körülményre, így például arra, hogy a magyar kormány éppen a napokban döntött egy olyan csomagról, amely 0,4 százalékkal tervezi csökkenteni a 2013-ra várt költségvetési hiányt. Kósa Lajos szerint a magyar EU-biztosnak, Andor Lászlónak le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat amiatt, hogy távol maradt a tegnapi európai bizottsági üléstől. Azt mondta: Andor László ezzel méltatlanná vált a tisztségére.
A kormány álláspontjával szemben Andor László EU-biztos, aki egy budapesti konferenciát megelőzően nyilatkozott újságíróknak, azt közölte, hogy egyetért az Európai Bizottság döntésével, és méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. A Fidesz és a KDNP ugyanakkor élesen bírálta, hogy a magyar biztos nem vett részt az EB ülésén. Andor László ezzel kapcsolatban azt mondta, azért maradt távol az EB-ülésről, mert a konferencia időpontját már jóval korábban rögzítették, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz.
Az EB döntése kapcsán a KDNP arra szólította fel a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak, és minden lehetséges eszközét vesse be az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérséklése érdekében. A kisebbik kormánypárt szerint az Európai Bizottság döntésén keresztül a megadóztatott bankok és a multinacionális cégek arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson.
Kovács László, az MSZP alelnöke, volt adóügyi uniós biztos sajnálatosnak tartja az Európai Bizottság javaslatát. A szocialista politikus bírálta a kormányt, mert bár lehetőséget kapott a korrigálásra, első nyilatkozataival a döntés jogosságát vitatta. De véleménye szerint hibázott a bizottsági üléstől távol maradó Andor László magyar uniós biztos is. Kovács László kifejtette: a bizottság példát statuáló javaslata részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható. Hangsúlyozta azonban, nem véletlen, hogy az eddig példátlan szankciót Magyarországgal szemben alkalmazhatják először, mivel a miénk az egyetlen állam, amely uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Orbán-kormány képtelen volt garantálni, hogy az államháztartási hiány fenntarthatóan a GDP 3 százaléka alatt marad. Kovács László szerint utódja, Andor László magyar uniós biztos rossz döntést hozott, amikor egy másik program miatt nem vett részt az Európai Bizottság ülésén. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy Andor László akkor sem szavazhatott volna a javaslat ellen, ha ott lett volna, az uniós biztosok ugyanis nem képviselhetnek nemzeti érdeket a testületben. Elmondhatnak azonban a helyes döntést segítve olyan információkat, körülményeket az őket delegáló országokról, amelyeket a többi biztos esetleg nem ismer – jelezte.
*
Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője szerint, ha a kormány 2013-ig teljesíti azt a mintegy 180 milliárd forintos lefaragást, amellyel Magyarországnak az államháztartási hiányt sikerül leszorítania a bevállalt 2,2 százalékra a GDP-hez mérten, jó eséllyel még hozzáférhet az ország a most befagyasztott, 2013-ban esedékes kohéziós pénzekhez. Magas István emlékeztetett arra, hogy ezzel a döntéssel az Európai Unió saját hitelességének védelmében is rákényszerült arra, hogy Magyarország irányában már egy erősebb, úgynevezett hiteles fenyegetést alkalmazott, amikor kilátásba helyezte egy nagyobb összegű kohéziós forrás zárolását. A döntés ebben az esetben azt jelenti, hogy miután Magyarországnak már 2011-re kellett volna teljesítenie az EU korábbi előírásait, immáron az új és szigorúbb, hatos szabálycsomag szerint lépett az EB. A határozat mögött az áll, hogy Magyarország 2004 óta folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt áll, így valójában az EB kénytelen volt meglépni ezt a viszonylag még enyhébb büntetést, hisz itt a forrásoknak a részleges befagyasztásáról van szó – emlékeztetett a professzor.
