Ismét a korrupcióellenes harc akadályozójának bélyegét ragasztották az RMDSZ-re, nem a politikum, hanem a civil társadalom és a sajtó hördült fel, mert megítélésük szerint a büntetőtörvénykönyv módosítására beterjesztett javaslatok révén a legmagasabb rangú választott elöljárók egyenlőbbé válnának, mint az átlagpolgárok, többletkiváltságokhoz jutnának.
Márton Árpád képviselő nem javasol egyebet, mint hogy magas rangú tisztségviselők – miniszterek, államtitkárok, képviselők, szenátorok, polgármesterek, tanácselnökök, tanácstagok stb. –, illetve a közhasznú társaságok, civil szervezetek alkalmazottjai ne számítsanak köztisztviselőnek, s így ne legyenek érvényesek rájuk a büntetőtörvénykönyv előírásai összeférhetetlenség vagy más munkakörben elkövetett jogsértés – hatalommal való visszaélés, kenőpénz elfogadása stb. – esetében. Máté András kolozsvári képviselő viszolygása a Feddhetetlenségi Ügynökséggel szemben érthető, hiszen ő maga is listára kerül felesége alkalmazása miatt. Most egy huszárvágással megoldaná a kérdést, azt javasolja, csak "indokolatlan" haszonszerzés esetén legyen számon kérhető egy elöljáró, azaz, ha a feleség teljesíti a férje által rábízott feladatot, indokolt a neki járó pénz, mint ahogy egy polgármester és tanácselnök is dolgoztathat saját, vagy családja cégével, milliókat fizethet ki közpénzből hozzátartozóinak.
Kelemen Hunor kevéssé meggyőzően cáfolja a vádakat. Ő "nem alapozna a román sajtóra" – mondotta, és azt bizonygatta, javaslatuknak nincs köze a korrupcióellenes harchoz, csupán leválasztja a választott tisztségviselőket a köztisztviselőktől. Elismeri, tárgyaltak a kérdésről a koalícióban – talán ez ma Románia és a romániai magyarság egyik legsürgetőbb problémája? –, elemzi az igazságügyi minisztérium is, később döntenek arról, hogy fenntarthatóak vagy sem a javaslatok. Igaza van abban Kelemen Hunornak, hogy fura, amikor a romániai korrupcióellenes harc egyetlen kerékkötőjének kiáltják ki az RMDSZ-t. Ám nem szabad szem elől téveszteni, hogy nem ez az első eset, amikor képviselőik, szenátoraik próbálják ellehetetleníteni a Feddhetetlenségi Ügynökséget, vagy az alapvető emberi jogokra hivatkozva a lényegtől fosztanának meg tisztességtelenek ellen kidolgozott törvényeket.
Kelemen Hunor szerint nevetséges, hogy a román társadalomban dúló korrupcióért a 6,5 százaléknyi magyarságot próbálják felelőssé tenni. Inkább szomorú, akárcsak az, hogy sokan nem csupán néhány RMDSZ-es öncélú, saját vagy csoportérdekeket szolgáló kezdeményezésének tekintik a kétes indítványt, hanem a romániai magyarság egészét bélyegzik meg.