És ilyenkor a legtermészetesebb megoldás az abortusz, más néven a művi vetélés – a nem kívánt terhesség megszüntetésének legdrasztikusabb módja? A háromszéki adatok arról beszélnek: igen. Akkor az Abortusz.lap.hu nyomán lássuk, mivel is járhat ez.

Később már nem lehet
A művi beavatkozás egész életre kiható testi következményekkel járhat. Ezek közül a legsúlyosabb a méh átszakítása, mely ritkán fordul elő, azonban rosszabb esetben a méh eltávolításával is végződhet.
Gyakoribb szövődmény a műtét utáni láz, méhnyálkahártya-gyulladás, petefészek-gyulladás, amely gyógyítható ugyan, de fennáll a lehetőség, hogy a petevezeték elzáródását okozza, amely szintén meddőséghez vezethet.
További veszély lehet még, hogy nem sikerül teljesen eltávolítani a magzati részeket, így azok fertőzést okoznak a méhben. Ezeket további műtétek során eltávolítják, azonban szövődményként lehetséges a méhen kívüli terhesség, valamint a meddőség.
Tudattalan bűntudat
A testi következményeken kívül a lelki utóhatásokról sem szabad megfeledkezni. Ezek főként az idősebb nők esetében jelentkeznek, a fiatalok néha túl könnyedén veszik, hogy magukban hordtak egy életet, aminek önszántukból vetettek véget.
Az abortuszvállalás indítékainak "jogosságát" az érintetten kívül senki emberfia nem ítélheti meg. Azt azonban sokszor az érintett sem sejti, hogy a döntésében felsorakoztatott racionális, etikai, erkölcsi, társadalmi és egészségügyi szempontok mellett az ösztöneik is igencsak működnek. Nem tudják, hogy a terhességgel nemcsak testi (és társadalmi) változások indultak be, hanem ösztönreakciók is, sőt, ösztön-láncreakciók, melyek leállítása nem marad lelki következmény nélkül. Olyan sebek keletkeznek az anyai ösztönvilágon, "lelki testén", amelyek később fel-felszakadnak, valahányszor az adott ösztön érintetté válik – akár havi ciklus idején vagy a szexuális élet, a szerelem, a gyermekvállalási hajlandóság és a szülés, majd a gyereknevelés során bármikor.
Ezek a sebek leginkább az álmokban ismerhetők fel, amikor a felettes én csak korlátozottan működik, az önigazolás meg szinte sehogy. A későbbi szülések valamelyest gyógyítgatják a sebeket, aki azonban sosem szül az abortusz után, nem szabadul a tudattalan bűntudattól (a lelki sebétől).

*

Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint az abortusszal végződő terhességek aránya a világban az évek múlásával alig változik: 1995-ben 22 százalék, 2003-ban 20 százalék, 2008-ban pedig 21 százalék volt. A fejlett világ országait tekintve az arányszám az 1993-ban jegyzett 36 százalékról 2008-ban 26 százalékra csökkent, míg a fejlődő országokban évek óta 20 százalék körül mozog. Háromszéken ezer szülésre ezerkétszáz terhességmegszakítás jut!