Kohéziós pénzek felfüggesztése
Napirendre tűzte és pozitív döntést vár az Európai Unió soros dán elnöksége jövő kedden az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tanácskozásán az Európai Bizottság azon javaslatáról, hogy Magyarország számára az EU függessze fel a kohéziós keret egy részének hozzáférését jövőre, ha nem tesz további kiigazító lépéseket az államháztartási deficit leszorítása érdekében.
Dán elnökségi források szerint a miniszteri ülésen két döntés várható Magyarországgal kapcsolatban: egyfelől egy uniós ajánlás elfogadása, amely az idei évet tűzi ki az Európai Bizottság szerint túlzott hiány korrigálásának határidejéül, másfelől pedig egy határozat arról, hogy amennyiben a magyar fél nem tesz hatékony lépéseket ennek érdekében, a kohéziós keret lehívhatóságának részleges (legfeljebb 495 millió euróig terjedő) felfüggesztése jövő évi hatállyal érvénybe lép.
Kovács: Orbán szabadságharcot vív
Kovács László szerint Orbán Viktor grundon hetvenkedő kamasz módjára viselkedik, sértegeti az uniós intézmények vezetőit, politikája pedig csak saját és környezete érdekeit szolgálja, nem az országét. Az MSZP alelnöke, korábbi uniós biztos tegnapi közleményében azt írta: bár a miniszterelnök arra hivatkozik, hogy védi Magyarországot az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek "beavatkozásától", a valóság az, hogy a kormányfő politikáját bírálók védelmezik a magyar embereket Orbán egyeduralmi törekvéseitől. Kovács László megjegyezte, az európai integráció történetében nem volt arra példa, hogy egy tagállam ellen egyszerre annyi vizsgálat és eljárás folyt volna, mint most Magyarországgal szemben, ami véleménye szerint azzal magyarázható, hogy az Orbán-kormány hivatalba lépése óta makacsul szembemegy az Európai Unió értékrendjével és szabályaival, "szabadságharcot vív" az uniós intézmények ellen.
Vitatott titkosítási törvényjavaslat
Az osztrák igazságügyi minisztérium elutasította tegnap azokat a szakmai és politikai bírálatokat, amelyek a dokumentumok orvosi, ügyvédi vagy szerkesztőségi titok miatti védettségét érintő javaslatát érték. Beatrix Karl igazságügyi miniszter kiállt a büntetőeljárási törvény javasolt módosítása mellett. Eszerint a bíróság helyett a jövőben első lépésben az ügyészség feladata lenne dönteni egy házkutatás után arról, hogy mely dokumentumok nem használhatók fel az adott bírósági perben. Az ellenzék csütörtökön bizalmatlansági indítványt nyújtott be Karl ellen, egy osztrák újságíró-szakszervezet pedig internetes aláírásgyűjtést kezdeményezett a módosítási javaslat ellen.
Görögország esete egyedülálló
Nem áll fenn a veszélye annak, hogy megismétlődik Görögország esete, "nyoma sincs annak, hogy más euróövezeti országban is az adósságok átütemezésére kerülne sor", ugyanakkor a görög átütemezés stabilizálta Európát és az eurót – jelentette ki Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei tegnap úgy döntöttek, 35,5 milliárd eurót folyósítanak Görögország számára a 130 milliárd eurós mentőcsomag első részleteként. A miniszterek azt is kifejezésre juttatták, hogy Görögország teljesítette a feltételeket, és rövidesen jóváhagyják a fennmaradó összeg átutalását is. Az euróövezeti miniszterek értésre adták, hogy számítanak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentős arányú hozzájárulására a Görögország javára induló második mentőcsomaghoz. Az IMF a tervek szerint jövő héten határoz erről.
Pénzmosás a Vatikánban?
A Vatikán is felkerült az amerikai külügyminisztériumnak a pénzmosás gyanújában álló országokról készített listájára; a tárca aggasztónak nevezi a pápai állam helyzetét, dacára a vatikáni pénzügyi tranzakciók átláthatósága érdekében bevezetett intézkedéseknek. Hatvannyolc országban ad okot aggodalomra a pénzmosás gyanúja. Az ebben a kategóriában felsorolt Albánia, Egyiptom, Portugália, Vietnam, Jemen és más államok közé első alkalommal a Vatikánvárosi Állam is bekerült a washingtoni külügyminisztérium 2012-es jelentésébe.
