Több mint harminc, a magyar történelmi egyházaktól korábban elkobzott ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött Bukarestben az illetékes tárcaközi bizottság – közölte tegnap Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, a testület egyik tagja. A visszaszolgáltatási bizottság közel egyéves szünet után ült ismét össze.
A visszaszolgáltatott ingatlanok között szerepel egyebek mellett az irgalmasok rendjétől elkobzott nagyváradi Pénzügyi Palota és a Maros művészegyüttes székházául szolgáló marosvásárhelyi műemlék épület. Az RMDSZ államtitkára szerint a magyar egyházak viszonylag jól állnak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzése terén, Erdélyben ugyanis – a Kárpátokon túli térségekkel ellentétben – telekkönyvi rendszer működött, így nem jelent különösebb gondot a tulajdonjog bizonyítása. Romániában körülbelül hétezer államosított ingatlant kértek vissza az egyházak az ezredforduló után meghozott, úgynevezett restitúciós törvények alapján – ezek közül 1500–1600-ra tehető a magyar történelmi egyházak követelése, nagyjából kétharmaduk, mintegy ezer épület esetében kedvező döntés született.
A tárcaközi bizottság döntése még nem jelenti azt, hogy az egyház azonnal visszakapja államosított épületét. Ha abban közintézmény – például iskola vagy kórház – működik, az öt évig még benne maradhat, és ezalatt a törvény által megállapított bért kell fizetnie az egyháznak. Ilyen esetben az egyházak csak a türelmi idő lejártával dönthetnek szabadon a visszakapott ingatlan rendeltetéséről.
Az eleve lassú visszaszolgáltatási ütemet maga Markó Attila is nehezményezi. "Olyan ritkák lettek az ülések, hogy a jogos igénylők egy idő után kénytelenek beperelni a bizottságot" – mondta. A testület munkáját azonban nem akadályozhatja meg, hogy őt és a tárcaközi bizottság két másik korábbi tagját 2010 végén beperelték a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt – tette hozzá. Tegnap 28 terület és 23 épület esetében született kedvező döntés: 24 esetben visszaszolgáltatásról, a többiben kárpótlásról. A legtöbb ingatlant Maros megyében kapják vissza az egyházak: összesen kilenc épület és három terület fölötti tulajdonjogot ismertek el, többségüket (kilencet) természetben kell visszaadni. A sort Hargita, Szatmár, Hunyad megye folytatja, egy-három jogosultságot azonban Bihar, Brassó, Fehér, Kolozs, Szilágy, Szeben, Beszterce, Máramaros és Temes megyében is elismertek. Kovászna megyéből egyetlen igénylés sem került napirendre.