A helyi képviselők nem tudják elhinni, hogy minden egyes ingatlan építése kizárólag turisztikai, s nem egyéb célt szolgál. Az osztrák befektetők szerint az előterjesztett tervek nem a mának szólnak, a következő húsz-harminc esztendő fejlesztését vázolják, a rajzokon szereplő házakat nem is biztos, hogy felépítik, inkább csak jelzik, azt a területet beépítésre szánják. Hangsúlyozták, nem kívánják a környék etnikai összetételét megváltoztatni, sőt, valamilyen magyar központot hoznának létre. A tanácstagok befejezésül megkérdezték: mit tesznek a befektetők, ha nem hagyják jóvá a községrendezési tervet. Dr. Bernhard Kettl röviden annyit válaszolt: az igazságszolgáltatáshoz folyamodnak.
Dr. Bernhard Kettl elmondta, Var­gyason – salzburgi tapasztalatukat felhasználva – a Brassó-Pojánához és Törcsvárhoz hasonló turisztikai központot hoznának létre. Teret biztosítanának a sportolni vágyóknak – ezt szolgálná a golfpálya és a vízi park is –, a terepet megfelelőnek tartják a sízés meghonosítására, s a remek vadászati adottságokat is minél jobban kihasználnák. Elsőként szállodát építenének, majd a sportlétesítmények és a tavak következnének, az apartmanhotelek pedig csak ezek után. Házakat is építenének eladásra, de azokat csak a kereslet függvényében. Abban reménykednek, hogy a Magyarország és Székelyföld közötti szoros kapcsolat révén elsősorban magyar vendégek keresik fel, s a házakból – a megélhetést itthon megtaláló fiatalok mellett – ők vásárolnának.
Szász Ilona, Németh Árpád, Sütő István és Román Attila képviselő egybehangzóan kérdezte: ha ezek a távlatok, miért szerepel már most a tervekben 4600 ember folyamatos itt élését szolgáló ház, s kinek kell az iskola meg az óvoda? Helyi és osztrák lapokat idéztek, melyek szerint a befektetők nem tudják szavatolni, hogy nem változnak meg az etnikai arányok.
Kettl szerint a vidék egyik értéke éppen az, hogy itt tömbben él a magyarság, sajátos népszokásait őrzi, és ezt nem szeretnék megbolygatni. Az iskolát már érettségizett fiataloknak szánják, akiknek szállodaipari kiképzést nyújtanának. Az óvodába leginkább az alkalmazottak gyermekei járnának, de a helyi gyerekek befogadásától sem zárkóznak el. Kijelentette, Vargyasról, illetve Erdővidékről toboroznák az építőmunkások javát is, hiszen kifizetődőbb, ha nem kell szállást és ételt is biztosítani nekik. A vargyasiak a korábbi, be nem váltott ígéreteket hozták fel ellenérvként, az uborkafeldolgozót és a tojásgyárat. Csiki János volt alpolgármester, aki az osztrákoknál dolgozik alkalmazottként, válaszolt erre: a megkeresett gazdák egyik ajánlatot sem találták vonzónak, ezért maradt annyiban. A tanácstagok kijelentették, ha jó szándékukat akarják bizonyítani, mondjanak le a házak építésére vonatkozó elképzeléseikről, mert ők sem rövid, sem hosszú távon nem szeretnék, ha idegenek telepednének be. "Amikor ide jöttek befektetni, minket nem kérdeztek meg, hogy szeretnénk-e négyezernél több új szomszédot. Mi pedig most azt mondjuk, nem. Szolgálati lakás címen így is épülni fog háromszázhúsz személy elszállásolására ház, tízre-húszra akár mi is rábólintunk, hogy az apartmanszállók létrejöhessenek, ám többre nincs szükségünk" – mondotta Román Attila. Az osztrákok ezt a kérést képtelenségnek tartották, mert a kivitelezés nem mehet tovább, ha a terület nem beépíthető, hiszen ily módon nem lehet további befektetőket vonzani, s a bankok sem nyújtanának hitelt a fejlesztésekhez.
Mindkét fél láthatóan elégedetlenül állt fel az asztaltól. Dr. Bernhard Kettl azt mondta, irodájának ajtaja mindenki előtt nyitva, bármilyen kérdésre hajlandóak válaszolni, csak hogy elhessegessék a vargyasiak kételyeit. Ilkei Ferenc polgármester nem kívánt nyilatkozni, mindössze annyit mondott, a tanácstagoknak kell eldönteniük, hogy igent mondanak-e a községfejlesztési tervre, vagy vállalják a hosszas pereskedést. A Magyar Polgári Párt frakciójának tagjai sem döntötték még el, miként határoznak a hónap vége felé esedékes ülésen, ám többségük azon a véleményen volt, vállalni kell a pereskedést is.