Települési csángó szervezetek hiányában csak négy faluból érkeztek érvényes mandátummal rendelkező küldöttek szombaton a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége lábnyiki tisztújító küldöttgyűlésére, ez alapszabályzat szerint nem elegendő, ezért a gyűlést április végéig elhalasztották, és ígérték, addig létrehozzák a helyi tagszervezeteket. Az MCSMSZ jelenlegi tehetetlensége nem befolyásolja közvetlenül a moldvai magyar oktatási program működését, mert annak irányítását a magyar állam mint finanszírozó átmenetileg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére bízta.
Az MCSMSZ alapszabályzata szerint legkevesebb tizenöt település küldötteinek kell jelen lenniük ahhoz, hogy a küldöttgyűlés szavazatképes legyen, erre ellenben esély sem volt, mert alig néhány faluban működik tagszervezet, illetve a létező munkacsoportok nincsenek bejegyezve. A lábnyiki magyar házban szombaton jelen lévő magyar tanárok, akik falujuk képviselőjeként, de nem jogszerű küldöttként érkeztek a gyűlésbe, úgy értékelték, őket szándékosan akarta kihagyni az ügyvezető a tisztújításból, Adrian Solomon ellenben ezt cáfolta, szerinte azok a közösségek a hibásak a kialakult helyzetért, amelyek nem hozták létre a saját tagszervezetüket.
Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete a jelenlévőknek kifejtette, olyan megoldást kell találniuk, ami biztosítja a szövetség és az oktatási program zavartalan működését, utóbbihoz a magyar kormány továbbra is megadja támogatását, amit nem kíván csökkenteni, és hangoztatta, a csángókérdés nemzetpolitikai szempontból is fontos, ugyanakkor a magyar–román viszonyban is jelentős helyet foglal el. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára hangsúlyozta, a csángóknak kezükbe kell venniük sorsukat, mert ők tudják legjobban, mire van igény; Petrás Róbert, AMMOA (A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány)-alapító a jogszerűségre hívta fel a figyelmet, szerinte hiteltelenné válik a csángó ügy, ha nem tartják be saját szervezetük alapszabályát; Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke szerint a csángók jövője attól függ, hogy a magyar nemzet részévé tudnak-e válni.
Az elhalasztott gyűlés helyett magánbeszélgetések formájában folytatódott a vitával is fűszerezett helyzetértékelés, érzékelhetően nézetkülönbség van a régi tagok és a lemondott vezetőség között, de azt mindenki belátja, az oktatási programot nem veszélyeztethetik a személyes ellentétek és ambíciók.
A tisztújító küldöttgyűlés összehívását az tette szükségessé, hogy az MCSMSZ vezetősége februárban lemondott, mivel nem értett egyet azzal, hogy a magyar kormány az oktatási program működtetését és felügyeletét egy létesítendő alapítványra kívánja bízni, amiben az MCSMSZ kisebbségben lenne. Ezt a lépést a finanszírozó a másik fő támogatóval, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvánnyal közösen azzal indokolja, hogy a szervezet tavaly végzett átvilágítása alkalmával kiderült, nem eléggé átlátható az elszámolás, könyvelési hiányosságok vannak, megkérdőjelezhető a támogatással való gazdálkodás hatékonysága. Az AMMOA–Teleki László Alapítvány–MCSMSZ összefogásával létesítendő alapítvány mindeddig amiatt nem jöhetett létre, mert jelenleg nincs vezetősége a csángó szövetségnek, a lemondott elnök a tisztújításig ügyvezetőként tevékenykedik.