Immár több mint egy évtizede megemlékezünk arról, ami Marosvásárhelyen történt 1990 márciusában, tisztelettel és főhajtással emlékezünk azokra, akik elhunytak a véres konfliktusban, a bebörtönzöttekre, de tisztelettel és köszönettel gondolunk mindazokra, akik 1990-ben kimentek az utcára, és nagyon határozottan kiálltak amellett, hogy az erdélyi magyarok itt teremtsék meg a jövőt, azokra a magyar emberekre, akik nem kívántak semmi egyebet, mint normális életet, törvénytiszteletet, szabadságot és egyenlő jogokat – hangsúlyozta Kelemen Hunor szombaton Marosvásárhelyen, a márciusi események huszonharmadik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen.
Az RMDSZ elnöke, valamint Markó Béla miniszterelnök-helyettes, dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Szepessy László megemlékezett az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunyt Csipor Antalról, Gémes Istvánról és Kiss Zoltánról, és találkoztak a sokévi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, Szabadi Ferenccel, illetve Juhász Ilonával is. A találkozón átnyújtották azokat az adományokat, amelyeket 2000 óta az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóiknak.
Kelemen Hunor beszédében kifejtette: a marosvásárhelyi márciusi események tanulságai ma is érvényesek és változatlanok: az erdélyi magyarság problémáira politikai eszközöket kell keresni, használni, és nem az utcát.
Föltesszük magunknak a kérdést, hogy miért kell évről évre megemlékeznünk, nem lenne-e jobb fátylat borítani a múltra – mondta Markó Béla. Azt gondolom, hogy a románok és magyarok közti feszültségre valamiképpen tényleg fátylat kellene borítani, de ugyanakkor az akkori események tanulságait újból és újból fel kell idézni. Hiszen az elmúlt hetekben itt, Marosvásárhelyen ismét feszültségek alakultak ki, ismét viták vannak a MOGYE-n a románok és magyarok között. Én nem hiszem, hogy ugyanaz a helyzet lenne, mint 1990-ben, megváltoztunk mi is, megváltozott a társadalom is, de abban sem hiszek, hogy a történelem nem ismétlődik. A történelem csak akkor nem ismétlődik, ha mi éberek vagyunk, ha vigyázunk arra, hogy ne ismétlődjék meg, és ha a tanulságokat megfogalmazzuk. Tulajdonképpen ez az értelme annak, hogy évről évre fel kell idézni azt, ami akkor történt. Figyelmeztetnünk kell magunkat, az utánunk jövő generációkat, hogy a történelem csak akkor visszafordíthatatlan, ha mi azzá tesszük, és ha van bennünk erő, hogy megakadályozzuk a történelem visszafordítását – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
Az eseményen megemlékeztek Sütő Andrásról, aki az 1990-es események során a marosvásárhelyi RMDSZ-székház elleni támadásban súlyos sérüléseket szenvedett: az RMDSZ vezetői szombat délelőtt koszorút helyeztek el Sütő András sírjánál a marosvásárhelyi református temetőben.
A marosvásárhelyi ítélőtábla melletti ügyészség szerint az 1990 márciusában kiprovokált tömegverekedésnek 278 áldozata volt, 190 román és 88 magyar. Az események során öt ember – három magyar és két román – meghalt, ám az igazságszolgáltatás ezért csak magyarokat és cigányokat vont felelősségre.