A mese gyógyító ereje

2012. március 22., csütörtök, Család

Dr. Boldizsár Ildikó meseterapeuta szerint a mesékkel való foglalkozás mindazok számára lehetőséget nyújt önmaguk megtalálására és rendezésére, akik életük bármely szakaszában krízishelyzetbe kerültek: veszteség, gyász, válás, magány, átmeneti vagy tartós egyensúlyvesztések esetén, párkapcsolati problémákban – pl. beteljesületlen szerelem, elhagyás és elhagyattatás, elengedni nem tudás, kapcsolaton belüli rivalizáció –, valamint kommunikációs nehézségekben és a szorongások oldásában.

A meseterápia életkortól függetlenül alkalmazható, de a legtöbb páciens a 20–50 év közötti nők és férfiak köréből kerül ki.
Dr. Boldizsár Ildikó így vall munkájáról: az emberiség első meseterapeutája minden bizonnyal Seherezádé lehetett, aki addig mesélt egy megcsalt és bosszúra éhes férjnek, míg annak lelkében le nem csillapodott a düh, a féltékenység, a zűrzavar és a bosszúvágy. Nem volt könnyű dolga, hiszen ezeregy éjszakán keresztül kellett mondania a meséket...
Mesét mondani és mesét hallgatni az életben maradásért – ez a meseterápia egyik legfontosabb célja ma is, minthogy megmutatják azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott vészhelyzetből. Persze a kivezető utak a valóságban mindig veszélyeket és kudarcokat rejtenek magukban, s nincs ez másképp a mesékben sem. A lényeg az, hogy a hős elinduljon, ne ijedjen meg a változás lehetőségétől, hiszen épp erre építheti további életét, méghozzá egy újabb, vélhetőleg magasabb fejlődési fokon. De aki sok mesét ismer, az tudhatja, hogy tulajdonképpen az első lépések után következnek az "igazi" megpróbáltatások. Az útnak indulás pusztán annyit jelent, hogy felvállaljuk a sorsunkat, s ha kell, szembenézünk a sárkányainkkal is.
A meseterapeuta az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett esztétika–magyar–népművelés szakon. Az egyetem után az Országos Széchényi Könyvtárban, majd a Pesti Sza­lon Kiadóban dolgozott szerkesztőként, 2000-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtu­dományi Szerkesztő­ségének főszerkesztője lett, majd 2004-től a Magvető Kiadóban tölti be ezt a pozíciót. 1998-ban nyerte el a néprajztudomány kandidátusa fokozatot.
Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a be­tegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítették.
Dr. Boldizsár Ildikó március 23-án érkezik Sepsiszentgyörgy­re a Tipe Tupa Egyesület meghívására, és A mese gyógyító ereje címmel tart előadást a Bod Péter Megyei Könyvtár Kék Termében 18 órától. A helyek száma korlátozott. Az előadó a rendezvény jövedelmét jótékonysági célokra ajánlja fel.

Művei:
A második mese (mese, Budapest, 1987)
A beteg ember könyvei (Budapest, 1988)
Amália álmai – mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról (Szalma Jánossal, mese, Budapest, 1991)
A Fekete Világkerülő Ember meséi (mese, Diósd, 1997)
Varázslás és fogyókúra (tanulmányok, Budapest, 1997)
Királylány születik (Naphegy Kiadó, 2009)
Meseterápia – Mesék a gyógyításban és a mindennapokban (Magvető Könyvkiadó, 2010)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1238
szavazógép
2012-03-22: Nemzet-nemzetiség - :

Népmondák a Homoródok mentéről

Összefüggő, szomszédos és esetenként közös történelemmel-helytörténettel rendelkező táj Erdővidék és a Homoródok mente.
2012-03-22: Család - Ferenczy L. Tibor:

A világ legjobb apukája

Szeretek néha elbeszélgetni nálam jóval fiatalabb férfiakkal is, főként családosokkal, gyermekes édes­apákkal. Olyanokkal, akik a munkahely, a család, a közélet gondjait hordozva, lazítani akarván, kimondják őszintén szomorúságukat-bánatukat, de megosztják örömeiket is.