Eddig nem tapasztalt jó híreket, kérdéseikre kielégítő választ kaptak a felső-háromszéki gazdák a múlt heti torjai gazdanapon, az Ötvös Mózes, a Szarvasmarha-tartók Kovászna Megyei Egyesületének elnöke által kezdeményezett régiószintű találkozó negyedik állomásán.
Zsúfolásig megtelt érdeklődő gazdákkal a torjai kultúrház. Megnyitóbeszédében Ötvös a gazdatársadalom összefogásának szükségességéről beszélt, hiszen csak erőteljes képviselettel tudják érdekeiket érvényesíteni. "Háromszéken a szótárból ki kell húzni a nem lehet megfogalmazást" – jelentette ki az elnök, nagy tetszést aratva. Tamás Sándor megyei önkormányzati elnök elmondta: a megyei tanács célul tűzte ki a kisgazdák és szakmai egyesületeik megsegítését, ennek érdekében nemrég közösségfejlesztő egyesületet hoztak létre, amely az alkalmazandó szakemberek segítségével eligazítást nyújt majd a pályázatírásban, és segíti a termékértékesítést. Megígérte, hogy 2012-től pályáztatási alapon pénzügyi segítséget nyújtanak a régiónkénti és a megyei szarvasmarha-kiállítás megszervezésében.
Dicséret és ígéret
Tánczos Barna mezőgazdasági tárca államtitkára dicsérte a háromszékieket ügyességükért, majd első témaként a mezőgazdasági adózás körüli nézeteltérések tisztázásában elért eredményről számolt be. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság már régóta segítséget keresett az adózás körüli értelmezési problémák megoldására, mivel a 2003/571-es könyvelési alaptörvény előírásait megyénként másképp alkalmazzák. Az Édler András képviselő bevonásával folytatott tárgyalások eredményeként elérték, hogy a pénzügyminisztérium körlevélben közölte a megyei pénzügyi szervekkel a jövedelmi adómentességet, valamint azt, hogy az állami vagy uniós költségvetésből származó támogatások sem adózandók. Tánczos arra is kitért, hogy június végéig befejezik az egyszerű mezőgazdasági adózási rendszer kidolgozását. A gazdák felvetésére, miszerint az egyéni vállalkozási formák (PFA, II, AI) esetében túl bonyolult a nyilvántartási rendszer, megígérte, igyekeznek kidolgozni a megyei szakemberekkel azt a minimális nyilvántartási rendszert, amelyet a gazdálkodó egyedül is képes fenntartani.
Sterczer Sándor szentléleki tehéntartó nehezményezte, hogy a pénzügyi ellenőrök lehetetlen nyilvántartásokat kérnek, pl. napi takarmányfejadag- és takarmányegység-számolást, a napi gázolajfogyasztás felvezetését, illetve mindenféle fogyasztás napi lebontását. Erre pedig egy egész nap a mezőn vagy állatai mellett dolgozó háromszékinek sem ideje, sem tudása nincs.
Támogatás, adózás
Az államtitkár a háromszéki igazgatósági szakemberek által kezdeményezett húsmarha-támogatási rendelet helyzetéről is beszélt. Mint ismeretes, az uniós csatlakozási szerződés értelmében adott a lehetőség a marhahústermelés támogatására a hegyvidéki, hátrányosnak minősülő térségben. A háromszékiek kitartásának eredményeként került 6,5 millió euró uniós évenkénti összeg, ami erre a támogatásra kifizethető. A Brüsszelbe elküldött jóváhagyási kérésben az áll, hogy 2012-től évenkénti premizálásban részesülnek a húshasznú anyatehenek és a nyolc hónapos korig a gazdaságban nevelt, illetve hizlalt, tiszta fajtájú vagy pirostarka és valamelyik húshasznú fajta keresztezésből származó növendékek, nemtől függetlenül. A támogatási törvénytervezet nagyjából elkészült, csak a kérések leadási módjáról támadt némi vita a román fél és az unió szakbizottsága között.
Habár a találkozó fő témája az állattenyésztés volt, a gazdanapra meghívták a burgonyatermelőket is, akik komoly, megoldásra váró problémákat ismertettek az államtitkárral. Legfontosabb a vetőgumó-termelés kérdése, hiszen támogatás hiányában a hivatalosan is elismert vetőgumó-termelő terület évről évre csökken, a valamikori 3000 hektárból tavaly már csak 156 maradt. A kilónkénti 3,5 lejes importvetőgumót viszont csak kevesen engedhetik meg maguknak. Mucsi Mihály kiemelte, fontos lenne újraindítani az ágazatonkénti terméktanácsokat, hogy a termelők képviselői megtárgyalhassák gondjaikat a döntéshozók képviselőivel. Kérte az államtitkártól a könyvelési törvény módosítását, mert amíg a háromszéki burgonyatermesztőknek negyedévenként kell pénzügyi mérleget benyújtaniuk és adózniuk, addig a déli gabonatermesztők évi egy alkalommal számolnak el a pénzüggyel.
A másik felvetett probléma az uniós és az országos kiegészítő támogatások megadóztatása volt. A pénzügy a kifizetési ügynökség által kiadott, a támogatás éves összegét tartalmazó közlést könyvelési iratnak tekinti, és kötelezi a gazdákat felvezetni mint adózandó jövedelmet, habár a pénz csak jóval később érkezik a termelő számlájára. Tánczos újra a pénzügyminisztérium körlevelére hivatkozott, amelyben tisztázzák, hogy a román költségvetésből vagy uniós forrásokból támogatásként kapott összegek a jövőben nem adózandók.
Több felszólaló is a mezőgazdasági gépek körüli adózási rendszert kifogásolta: míg az unió legtöbb országában a mezőgazdasági gépekre semmiféle adót nem kell fizetni, nálunk egy traktor után évente 450 lejt kell kiadni, amihez még az útadó is társul. A gazdák dolgát az is nehezíti, hogy a csak vidéki és mezei utakon használt erőgépeket, utánfutókat évente műszaki vizsgának kell alávetni. Kérték, hogy vezessék vissza a helyi, sárga számtáblás rendszert. Tánczos megígérte, hogy a helyzetet mihamarabb megoldják a szállításügyi minisztériummal közösen, és a gépek utáni adózást jövő évtől a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalják át. Az állattenyésztő gazdák ígéretet kaptak, hogy a három szarvasmarha után 2011-re járó támogatási összeg második részletét idén április elején kifizeti a minisztérium, az idei évre állatonként járó támogatásra viszont konkrét összeget nem tudott ígérni.
A találkozó végén Ötvös Mózes méltatta és jutalmazta a felső-háromszéki gazdákat, az idős, középkorosztályú és a fiatal gazdák is elismerésben részesültek.
