A kormányfő túl nagy nyomásról beszélt – azon háborodott fel, hogy a kormánypártok vezetői bizonyos költségvetési leosztásokhoz kötötték jelenlétüket a parlamenti szavazásokon. A DLP-vezetők hozzáállása zavarta legjobban, akik azt kérték, hogy az adott választási körzetekhez igazítsák a költségvetési leosztásokat. Ungureanu szerint azonban nem szabad indokolatlan költségeket felvállalni, akkor sem, ha az előző kormány idején lehetett.

Új választási törvény kellene
Egyfordulós, egyéni kerületes választásokat szeretne az ellenzék, ezért arra kéri a kormányt, hogy állítson fel egy kormánypárti és ellenzéki szakértőkből álló bizottságot, amely új választási törvényt dolgozna ki. A bizottságot a szociál-liberális pártszövetség elképzelése szerint valamelyik civil szervezet, például a Pro De­mokrácia Egyesület irányítaná. Victor Ponta SZDP-elnök nyilatkozata szerint egyértelművé kell tenni a pártok jelöltállítási felelősségét: a módosítások után kizárólag az a jelölt jutna be a parlamentbe, aki a legtöbb szavazatot szerezte. Ez a választók joga – érvelt, és a szervezett bűnözéssel vádolt Mihail Boldea esetét hozta fel: körzetében "az SZDP jelöltje kapta a több szavazatot, mégis Boldea úr került a parlamentbe". Azt is megjegyezte: az Ungu­reanu-kormányt két véglegesen, három alapfokon elítélt és nyolc bűnvádi eljárás alatt álló honatya szavazatával iktatták be. Az ellenzék csökkentené a parlamenti képviselők számát, megszüntetné a mandátumát annak, aki a választások után kilép a pártjából, és a kormányt is megbüntetné, ha nem szervez választásokat a megüresedett körzetekben. Ponta elmondta: tíz üres parlamenti hely van, amelyekre nem szerveztek időközi választásokat, mert a Boc-kormány attól tartott, hogy elveszíti ezeket.

Párban rajtol az ellenzék
Április 7-én indítja a Ponta–Antonescu párost az ellenzéki szociál-liberális pártszövetség, és bevezeti az együttműködési tilalmat a DLP-vel. Victor Ponta SZDP-elnök a kormányfői, Crin Antonescu NLP-elnök az államfői tisztségre pályázik. Az előkészületeket már befejezték, a helyhatósági választások jelöltjeit azonban még nem véglegesítették – egyelőre nem tudni, hogy ott lesznek-e az április 7-ei, nagyszabású indító rendezvényen.

Kárpótlási huzavona
Az Európa Tanács szankciót róhat ki Romániára, ha nem rendezi a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok egykori tulajdonosainak kárpótlását – nyilatkozta tegnap Frunda György RMDSZ-es szenátor, az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságának első alelnöke, aki szerint a legenyhébb büntetés a monitoring visszaállítása lenne, de ez is óriási presztízsveszteséget jelentene az EU-tag Romániának. A strasbourgi emberjogi bíróság július 12-ét tűzte ki határidőként, a kormány pedig nemhogy közelebb került volna a kérdés rendezéséhez, ellenkezőleg: múlt héten felfüggesztette a kárpótlási folyamatot a visszaélések miatt. Napvilágot látott ugyanis egy jelentés, miszerint a jóváhagyott kárpótlások mintegy 80 százaléka jogtalan volt.

Boldea feladta magát
Feladta magát a kenyai román konzulátuson a szervezett bűnözésért körözött Mihail Boldea galaci képviselő. Saját nyilatkozata szerint nem tartóztatták le, szabadon indította el a hazatérési procedúrát, és rögtön indul, ahogy sikerül repülőjegyet intéznie, illetve iratait rendeznie. Boldea azt is elmondta: nem menekült, előre eltervezett utat tett Afrikába.

A lakosság spórol, az állam adósodik
A cégek és a magánszemélyek hiteleinek reál értéke februárban 0,7 százalékkal csökkent, a bankok továbbra is elsősorban az állam finanszírozására koncentrálnak. A kormányzati hitelek értéke 4,5 százalékkal nőtt az elmúlt hónapban, egy egész év alatt pedig 23 százalékot, ez reál értékben 19,9 százalék.