Egyre távolodik a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások kezdete. Ezt a nemzetközi pénzügyi szervezet az unióval folytatandó viták lezárásához köti. Magyarország ellen az unió jelenleg három kötelezettségszegési eljárást folytat, ezek gyors lezárására egyre kevesebb az esély.
Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, ebben, úgy tűnik, a magyar kormány enged. A másik a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozik, ebben nem látszik engedni az Orbán-kabinet, az általános nyugdíjtörvényhez kötik a hatvankét éves korban nyugdíjazandó bírók ügyét, s ez a törvény szerintük mindenkire vonatkozik. A harmadik az adatvédelmi hatóság az uniós szakértők szerint megnyirbált függetlenségére vonatkozik. * Hogy ez így van-e, különösen Szabó Máté néhány nappal ezelőtt tett nyilatkozata fényében, legalábbis kérdéses. Az alapvető jogok országos biztosa értékelve a magyar helyzetet, s nem hagyva figyelmen kívül az uniónak a magyar kormány politikáját és az alaptörvényt érintő bírálatait, közelgő társadalmi katasztrófáról beszél, amelyet nem lehet a kétharmados parlamenti többséggel, csak általános országos összefogással elkerülni. A legszegényebbek, a hátrányos helyzetűek, a legkiszolgáltatottabbak, a lecsúszó romák, az öregek, bizonyos értelemben a családi erőszaknak kiszolgáltatott nők – és ez az általános pénzügyi és gazdasági válság egyenes következménye – egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A kormánynak – Szabó Máté szerint – elsősorban mégiscsak erre az egyre súlyosbodó, és társadalmi robbanással fenyegető válsághelyzetre kellene összpontosítania és megoldásokat keresnie. Ehelyett – állapítja meg az ombudsman – tovább folyik a hihetetlenül felpörgetett törvénygyártás. * Az elmúlt héten, huszonkét évvel a rendszerváltozás után, a magyar belpolitika érdeklődésének előterébe ismét a készülő ügynöktörvény került. Schiffer András, a Lehet Más a Politika volt frakcióvezetője nyújtott be törvényjavaslatot, amely a dossziék teljes anyagának nyilvánosságra hozatalát követeli. Az ügynöklistákat, valamint a tartótisztek névsorát is nyilvánosságra kellene hozni. A törvényjavaslat vitát váltott ki a parlamentben, Kövér László volt titkosszolgálati miniszter, jelenlegi házelnök lerágott gumicsontnak nevezte az ügynöktörvényt, de a kormánypártok nem zárkóztak el, új törvényjavaslat készült, amelynek értelmében májusig megalakul a jelenleg az előkészület, a felkészülés fázisában lévő Nemzeti Emlékbizottság. Ennek választott tagjai döntik majd el, mi kerülhet nyilvánosságra, és mi nem. Sokan azzal érvelnek, hogy a törvény elkésett, huszonkét év alatt jelentékenyen csonkultak a dossziék. Ezzel szemben a szakértők azzal érvelnek, hogy ez igaz lehet, viszont 19 mágnesszalagon megvan a III/III-as és a III/II-es ügyosztály majdnem teljes anyaga. Sok politikus nem zárkózik el a dossziék, az ügynök- és a tartótisztlisták teljes anyaagának nyilvánosságra hozatalától, de azt állítják, hogy nagyon körültekintően és óvatosan kell eljárni, hiszen ha kiderül, hogy a hírbe hozott személy mégsem volt ügynök, nehéz helyzetbe kerülhet, tönkre lehet tenni. * Ott vagyunk tehát, ahol voltunk, hogy nyilvánosságra kerül-e egyszer ez az ominózus anyag – kérdéses.
