Az LMP szerint szégyen, hogy Schmitt Pál nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről. A Jobbik úgy véli, az államfői tisztség becsületét és méltóságát tiporta sárba a magyarázkodásával. Az MSZP szerint Magyarország lemondó nyilatkozatot várt.
Kisdoktori címének távollétében való megvonása után, Schmitt Pál köztársasági elnök Szöulból való hazatérte után kerülte a sajtót, lemondta tegnapi programjait. Délután a Parlamentbe, dolgozószobájába ment. Csak a Magyar Televízió interjút készítő munkatársait engedte be, politikusokkal nem találkozott. Az államfővel Obersovszky Péter készített interjút, melyet este, a híradót követően sugároztak.
Arra a kérdésre, megfordult-e a fejében, hogy miután megfosztották doktori címétől, lemond az államfői posztról, úgy válaszolt: "nincs összefüggés, véleményem szerint, bár sokan így értelmezik". Hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy az emberek bízzanak a köztársasági elnöki intézményben, "érezzék annak az erejét, hogy én képviselem az országot az alaptörvény előírásai szerint, és hogy minden fórumon kiállok értük". Schmitt Pál felidézte, édesanyjának fogadta meg, hogy egyszer doktor lesz, és tiszta a lelkiismerete, 1992-ben a legjobb tudása és az akkori szabályok szerint írta meg értekezését. Kifejtette: a dolgozat írásakor nem kapott instrukciókat, csak biztatást, és senki sem figyelmeztette, amiért csak a dolgozat végén tüntette fel forrásait, hiszen szerinte ez megfelelt az akkor bevett szokásoknak. "Nem kívántam senki szellemi termékét magaménak deklarálni, föltüntettem a forrásokat, követtem az útmutatásokat (...), egyszerű hallgatóként viselkedtem" – összegezett, hozzátéve, doktori értekezése "olyan teljesítmény volt, hogy jó érzéssel dőltem hátra: ez becsületes férfimunka volt". Szavai szerint a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev munkáját azért tüntette fel elsőként a források között, mert tőle idézett a legtöbbet. Közölte: a korabeli feltételrendszert úgy értelmezi, hogy a kisdoktori értekezésekben vagy önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményre, vagy a társadalomnak hasznos következtetésekre kellett jutni, és az utóbbi feltételt ő teljesítette. "Nem mondom, hogy új értékeket állítottam elő, de minden, amit összeállítottam, a társadalom számára hasznos volt" – fogalmazott, megjegyezve, hogy az olimpiai bizottság elnökeként maga is sokat használta a dolgozatban foglalta­kat a veszélyben lévő magyar sportágak megvédésére. Schmitt Pál arra is kitért, hogy summa cum laude minősítéssel megszerzett kisdoktori címét nem nagyon használta, mindössze néhány aláírásnál, és abból sem anyagi, sem erkölcsi előnye nem származott. Az államfő nyomatékosította: tiszteletben tartja a Semmelweis Egyetemen létrejött tényfeltáró bizottság jelentését, mert "a végkövetkeztetésben azt írták, hogy tartalmilag és formailag megfelelt a dolgozatom". Ugyanakkor kijelentette, nem esett jól neki, hogy az egyetem szenátusa anélkül fosztotta meg kisdoktori címétől, hogy őt megkérdezte, meghallgatta volna. Kifogásolta, hogy az egyetemi testület gyorsított eljárásban akkor hozta meg döntését, amikor ő Szöulban egy nukleáris biztonsági világkonferencián, valamint a koreai elnökkel és gazdasági szereplőkkel tárgyalva képviselte Magyarországot. "Hová volt ez a nagy sietség? Egy napot kellett volna hogy várjanak" – utalt a szenátus tagjaira, megjegyezve, lelkük rajta, ha elveszik a kisdoktori címét. Mint megjegyezte: azt ő maga is visszaadta volna, ha kell, de elvárta volna, hogy a testület meghallgassa a határozat előtt. A köztársasági elnök az interjúban azt is közölte: PhD-dolgozat írásába kezd, és hetvenévesen is bebizonyítja, hogy a jelenlegi, szigorú kritériumoknak megfelelve is képes megszerezni a doktori címet. Értekezése szavai szerint a sport és a környezetvédelem kapcsolatáról fog szólni. Az államfő arról is beszélt: bec­sületbeli ügy számára, hogy "Schmitt Pálként és köztársasági elnökként is" kiálljon igazáért. Véleménye szerint a testnevelési egyetemet, egykori témavezetőit is meg kell védenie, mert húsz éve az akkori szabályoknak megfelelően készítette el dolgozatát, és az egyetemen is jóhiszeműen jártak el.
Lemossák a gyalázatot
Az LMP szerint szégyen, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök nem mondott le – jelentette ki Heltai László, a párt egyik szóvivője. Ez a történet már nem Schmitt Pálról szól, hanem Orbán Viktorról, aki őt hivatalába helyezte, és ott tartja minden határon túl – mondta Heltai László, hozzátéve: az országnak lesz rossz, ha nem tartják be a demokratikus normákat. Le­szögezte: az a morális lék, amit az ország kapott, egyre nagyobb lesz minden nappal, amit Schmitt Pál a hivatalában tölt. Vágó Gábor úgy fogalmazott: szégyen, hogy a köztársasági elnök idáig süllyedt, szégyen, hogy a köztársaságot idáig süllyesztette. A szégyennek a valódi okozója a miniszterelnök, aki bábként odaültetett egy embert, akiről pontosan tudta, hogy soha nem fog neki nemet mondani. A képviselő úgy összegzett, hogy ma két ember jeleníti meg Magyarországot: a miniszterelnök mint "a Fidesz-gyarmat kormányzója" és a köztársasági elnök mint "a Fidesz-gyarmat helytartója". Vágó Gábor leszögezte: meggyalázták a köztársasági elnöki intézményt, de ők lemossák a gyalázatot. Hangsúlyozta, hogy ez semmiképpen sem erőszakkal történik majd, mert az erőszak a gyávák fegyvere. A képviselő hangoztatta, hogy az államfőnek le kell mondania, majd békés eszközökkel meg kell dönteni "a Fidesz-gyarmat rendszerét". Ennek egyik eszközeként említette az LMP által indított népszavazási kezdeményezést.
Sárba tiporta az államfői tisztség méltóságát
Az államfői tisztség becsületét és méltóságát tiporta sárba Schmitt Pál a magyarázkodásával – reagált közleményben a Jobbik elnöke. Vona Gábor szerint pártját hideg zuhanyként érte a köztársasági elnök megátalkodottsága, hiszen az egyetlen erkölcsös és felelős döntés, a lemondás fel sem merült benne, de még a bűnbánat legapróbb jeleit sem lehetett tapasztalni nyilatkozatában. A pártelnök úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök kiengedte Schmitt Pál szellemét a palackból, amellyel már láthatóan nem tud mit kezdeni. Vona Gábor az elnök hivatalban maradásáról úgy fogalmazott: az egyértelműen Orbán Viktor szégyene. Schmitt Pálnak sportemberként joga van megvédeni saját, de nincs joga tönkretenni az ország becsületét – szögezte le. A Jobbik elnöke szerint a nemzeti ellenzék álláspontja egyértelmű: Schmitt Pálnak le kell mondania államfői tisztségéről, utódját pedig közvetlenül a népnek kell megválasztania.
Lemondó nyilatkozatot vártak
Az MSZP szerint Magyarország csupán egy lemondó nyilatkozatot várt Schmitt Páltól. Ezt Mesterházy Attila elnök-frakcióvezető írta közleményében. Megdöbbenéssel fogadták, hogy "Schmitt Pál ma sem merte meghozni az egyetlen morálisan elfogadható döntését". Szerinte így Orbán Viktor dolga és felelőssége eltávolítani Schmitt Pált a székéből, hiszen "ő volt az is, aki oda ültette".
A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadhatatlannak tartja, hogy Schmitt Pál nem mondott le, és maradásával "tovább alázza Magyarországot". Molnár Csaba alelnök közölte: "a csaló tolvajnak kötelessége lett volna lemondani", a maradás és annak arcpirító indoklása tovább taszítja az országot a politikai válságba. Hozzátette: a DK javaslata alapján az országgyűlésnek hétfőn határozati javaslatban kell felszólítania a köztársasági elnököt, hogy távozzon posztjáról.
Orbán: a legfontosabb az ország érdeke
Orbán Viktor miniszterelnök az államfő plágiumügyét firtató újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: a legfontosabb az ország érdeke, ez pedig az, hogy Magyarországnak mindig legyen olyan vezetője, akinek a személye sérthetetlen. Hoz­zátette: a köztársasági elnök sért­hetetlenségéről szóló alkotmányos szabályt mindenkinek megfontolásra és betartásra javasolja. Arra, hogy árt-e az elnöki hivatal méltóságának, hogy az államfő kisdoktori címét visszavonták, azt válaszolta: a hivatal méltósága is fontos szempont, de a legfontosabb, hogy a nemzet egységét kifejező hivatalt betöltő személy sérthetetlen legyen, "döntéseit lehet bírálni, a személye szerintem efölött áll".