Közvitán az egészségügyi kerettörvény
Az egészségügyi szaktárca honlapján – www.ms.ro – bocsátotta közvitára az új egészségügyi kerettörvény első fejezetét, amely a kórházak szervezésére és működésére vonatkozik. A tervezet jelenlegi változata szerint a kórházak a jövőben működhetnek központi költségvetéstől függetlenül is, például alapítvány formájában, egyetlen alapítóval, aki egyben a jelenlegi működtetője is az illető kórháznak.
Vasile Cepoi államtitkár szerint ennek a szervezési formának a nagy előnye, hogy a jövőben az egészségügyi intézmények önállóan dönthetnek arról, hány alkalmazottat foglalkoztatnak, és milyen bérpolitikát alkalmaznak az egyéni kompetenciák és felkészültség irányelve mentén. "Az új törvénytervezet olyan előírásokat tartalmaz, amelyek meggátolják az egészségügyi rendszer problémáinak politikai síkra terelését, továbbá anyagi és társadalmi helyzettől függetlenül biztosítják a lakosság számára az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Eme előírások értelmében hangsúlyosabb lesz az igazgatótanácsok szerepe, növekedik a kórházmenedzsment felelőssége az alkalmazottak egyéni felelősségével egyetemben, és ezt a kollektív és egyéni munkaszerződésekbe is belefoglalják, ugyanis ezek alapján kerülnek majd kidolgozásra az érintett intézmények hatékonysági mutatói" – mondta Ritli László szaktárcavezető.
Vizsgálják az "okos fiúk" szerződéseit
Az Európai Bizottság (EB) elemzi, hogy az állam nyújtott-e támogatást az "okos fiúknak" a Hidroelectricával kötött szerződéseknél, az Országos Versenyhivatal pedig elkezdte e szerződések törvényességének vizsgálatát. Az okos fiúk kifejezést egy szűk vállalkozáscsoportra használják, ennek tagjai a Hidroelectricával kötött közvetlen szerződéseik révén piaci ár alatt szerzik be a villanyáramot. Az Országos Versenyhivatal elnöke, Bogdan Chiriţoiu elmondta, az általa vezetett intézmény együttműködik az EB-vel, amely a Proprietatea Alap feljelentése nyomán vizsgálja az állam esetleges támogatását a Hidroelectrica-szerződések és más, piacon kívüli értékesítések esetében. Március 20-án Lucian Bode gazdasági miniszter azt nyilatkozta, a kormány felbontja azokat a kétoldalú szerződéseket, amelyekkel a Hidroelectrica áramot értékesít, ha a vásárlók nem egyeznek bele az árak emelésébe és az időtartam csökkentésébe, de ügyelnek, hogy az állam ne kerüljön ki veszteségesen ebből. Ezeknek a szerződéseknek az újraelemzését kérték az IMF képviselői is.
Új nemzeti sport
Borbély László környezetvédelmi miniszter szerint a tarlóégetés "nemzeti sporttá vált" idén, amikor a kifizetési ügynökség (APIA) támogatást nyújt a letisztított területekre, de figyelmeztetett, hogy a szubvenció visszavonható, ha a földeket tiltott módszerekkel takarították meg. "Kényelmesebb, persze, meggyújtani a tarlót, s ott hagyni felügyelet nélkül a tüzet. Bizonyos helyzetekben égethető a tarló, bár általánosan véve kérdésesnek tartom, hogy meg kell-e engedni a tulajdonosoknak a tarlóégetést. Idén valami elképzelhetetlen történt. Voltak napok, amikor kétszáz tüzet jelentettek, és több ezer hektár leégett" – mondta. Felkérte a prefektúrákat és a kifizetési ügynökségeket, intézkedjenek a helyzet orvoslásáért, és felszólította a készenléti felügyelőségeket is, hogy kapcsolódjanak be.
Támogatáskeret egyetemistáknak
A tanügyminisztérium 2012–2013-ban 45 887 támogatáskeretet bocsát rendelkezésre az egyetemi felvételikre, és a diákonkénti támogatást közel 2800 lejről 4000 lejre fogja emelni, az egyetemekre bízzák a diákok számának meghatározását és az alapok elosztását – nyilatkozta Cătălin Baba. "Jövő évben a minisztérium már nem finanszíroz helyeket az egyetemi felvételin, hanem támogatáskereteket ad, vagyis pénzösszegeket, amelyeket minden egyetem eloszthat a támogatott vagy részben támogatott helyekre" – mondta a tárcavezető. "Az egyetemek eldönthetik, hogy nagyobb diáklétszámot óhajtanak-e, és akkor megosztják velük a hozzájárulást, vagy kevesebb támogatott helyet óhajtanak, és több fizetésest. Az egyetemek ilyenformán a minőség függvényében finanszírozhatóak" – magyarázta a tanügyminiszter.