Jézus feltámadásának ünnepén a legnagyobb öröm az élet fölötti öröm, az pedig, hogy a tavasz eljövetelével, a természet megújulásával egybeesik, csak fokozza jelentőségét.
A húsvéti várakozás, a böjti időszak erre a csodára készíti fel az embert. Egyházainkban a húsvét szentségét élhetjük meg, a népi hiedelemvilágban pedig arra kapunk választ, hogyan kötődnek a húsvéti szimbólumok többek között a gazdaember, a leánykérő legény, a betegségben szenvedők mindennapjaihoz. E két világ elválaszthatatlan egymástól. A húsvét a templomban és a természetben is az új életet hirdeti, a feltámadást, a megújulást még akkor is, ha merőben különbözőképpen mutatkozik meg a valóságban.
A szentelt barkának ereje
A virágvasárnapi barkaszenteléssel megkezdődik a húsvéti ünnepkör szentelményeinek életútja, ami kerek egy esztendőn át érezteti hatását, majd minden kezdődik elölről. Az egyházi életben a templomban megszentelt barka a következő év hamvazószerdáján tölti be szerepét, elégetik, és ezt használják a hamvazkodáshoz, de a szentelt barka a még ma is élő hiedelmi hagyományok szerint egész éven át megvéd a rossztól.
Lapunknak Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutató mesélte, hogy a szentelt barka családi használatával először 1971-ben találkozott a Lemhényhez tartozó Almásréten, ahol az istálló gerendájába tűzve látott barkaágat. (Összeállításunkban a továbbiakban Kakas Zoltánt idézzük.) "A házigazda elmondta, hogy azt a szépasszonyok, gonoszok, vadleányok és egyebek távol tartására helyezték oda, így védték az állatokat, főként a kis állatokat, mert azok rontásnak voltak kitéve. Később Kőváron találkoztam azzal, hogy a szentelt barkát hazaviszik a templomból, és betűzik a tiszta szoba gerendájába, de olyant is láttam, hogy egy-két ágat az ablak keresztjébe, vagyis a kereszt alakú merevítőbe tűztek, ezt is azért, hogy mindenféle gonoszt távol tartson. Amikor jön az erős idő, azért, hogy ezt elhárítsák, kivisznek egy szentelt gyertyát és barkát az udvarra, meggyújtják a gyertyát és elégetik a barkát. Egy másik felhasználása a szentelt barkának: a káposztalepke hernyójától védik vele a káposztát, beleszúrnak egy ágat az ágyásba. Ha pedig valaki meghűl, fáj a torka, akkor lenyeletnek egy kis barkaszemet, és meggyógyul."
Szem morzsa se vesszen
Az ételszentelés húsvétvasárnap reggelén történik, a szentelt ételt hazaviszik, és abból reggeliznek. Egy kővári adatközlő elmondta: "Ilyenkor tiszta fehér papírt tesznek az asztalra abrosz helyett, hogy a szőttes ráncaiba, szövedékébe nehogy belekerüljön a morzsa, és azt nehogy kirázzák, tehát vigyáznak, nehogy a morzsa olyan helyre kerüljön, ami nem méltó ehhez a szentelményhez, majd a papírról minden szem morzsát, ételmaradékot begyűjtenek, és azt elégetik a tűzben. Fontos, hogy semmi ne maradjon meg, vagy mindent elfogyasztanak, vagy ami maradt, elégetik."
Ugyanígy vigyáznak arra a szalmára is, amit húsvét hajnalán vesznek le a gyümölcsfák ágairól. "Ezt a szalmát karácsonykor kötik fel a fákra, hogy a jó termést biztosítsák vele, mivel ennek ereje van, ugyanis Mária ágyát, az angyalok ágyát vetették meg vele szenteste a templomban. Húsvétig ott tartják a gyümölcsfán, majd onnan leveszik, és az állatoknak adják, hogy megvédje őket a gonosztól."
