Ha ma a roma gyermekek megtanulják a közösségi élet szabályait, holnap felnőttként beilleszkednek a társadalomba, megpróbálnak önállóan élni, boldogulni azzal, ami van. Valahogy így foglalható össze annak a munkának a célkitűzése, amivel a Gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltsége segíti az őrkői roma közösséget.
Apró, de hasznos lépésekben, gyermektől gyermekig, fiataltól fiatalig végzik az építő munkát, amelynek eredménye szintén apró lépésekben érezhető, de ők bíznak abban, hogy összeadódnak a törekvések, amelyekkel az önkormányzat, különböző intézmények, civil szervezetek támogatják ezt a közösséget a felemelkedésben. Kosztándi Terézzel, a Caritas munkatársával folyamatban lévő roma programjaikról beszélgettünk.
– A nappali foglalkoztató program kimondottan az őrkői Néri Szent Fülöp Általános Iskolába járó gyermekeknek szól. Ezzel az a célunk, hogy mérsékeljük az iskolaelhagyást. Az étkeztetéssel is ehhez akarunk hozzájárulni, régebb ebédeltettük az iskolába járó őrkői gyermekeket, jelenleg átmenetileg töltött kifli váltja fel az ebédet. Az egyik legfontosabb szolgáltatás ezen belül a délutáni foglalkoztatás. Ezt hat tanár végzi, aki amúgy is ott tanít. Hat csoportban dolgoznak, átlagban száz gyermekkel foglalkoznak. Az elemiben négy délutáni csoport működik, ők a hét négy napján két-két órát maradnak délután az iskolában, tanulnak, megoldják a házi feladatot, ötödik nap általában a Caritas munkatársai, a szociális munkás, a pszichológus tartanak foglalkozást. Ezáltal próbáljuk fejleszteni az együttműködési készségüket, az önismeretüket. Körbe ülünk, játszunk, ezt nagyon szeretik a gyermekek. Az V–VIII. osztályban két összevont csoportban foglalkoznak a tanárok délután a gyermekekkel, az alapismeretek elsajátítása, ismétlése mellett megoldják a házi feladatot, közösen készülnek az ünnepekre, hasznosan töltik el a napi két órát. Bákai Réka erről a munkáról azt tartja, lehetnek kidolgozott programjaik, de a legfontosabb a gyermekeknek az, hogy aki kívülről jön, igazán szeresse őket.
Gyógypedagógiai tevékenységet is biztosítunk az iskolában, ezt egy pszichológus kollégánk végzi. Tavaly majdnem az egész elemi tagozatot felmérte, kik azok a gyermekek, akik valamilyen okból problémások, és terápiára szorulnak. Jelenleg is több gyermekkel tart egyéni foglalkozásokat.
Az állandó délutáni foglalkozások mellett a szociális munkás segít a különböző ünnepek előkészítésében, a gyermeknap megszervezésében, a gimnáziumi osztályokban szexuális felvilágosítást tart, tartja a kapcsolatot a szülőkkel, segít hivatalos irataik rendezésében és egyéb kérdésekben, amit ők nehezen oldanának meg egyedül.
Közösségre vágynak
Egy következő szolgáltatásunk az önálló életre készíti fel a fiatalokat. Ezt azok számára indítottuk, akik elvégzik a nyolc osztályt, és továbbtanulnak, vagy abbahagyják a tanulást. Ennek a korosztálynak érezhetően nagy szüksége van arra, hogy legyen egy közösség, ahová eljárhatnak, ahol megbeszélhetik a közös problémáikat. Ez tulajdonképpen egy önsegítő csoport, kezdetben azok jártak ide, akik a város valamelyik iskolájában folytatták tanulmányaikat VIII. osztály után. Rendszeresen eljöttek a Caritas székházába, ahol játékos csoportfoglalkozásokon vehettek részt. Legtöbben arról számoltak be, hogy nehezen illeszkednek be az új osztályközösségekbe, főként amióta megszűnt, és a Puskás Tivadar-iskolához csatolták a Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskolát. Onnan többen kimaradtak, jelenleg alig néhányan tanulnak középiskolában. Legtöbb tizenöt főből állt a csoport, a beszélgetésekre, játékos foglalkozásokra, a felzárkóztató tanítási órákra kevesebben jártak, a bulikba, táborba, kirándulásokra mind eljöttek. Egy részük már megnősült, illetve férjhez ment, de szívesen visszajönnek hozzánk.
Kézen fogva
– Felvállaltátok érdekképviseletüket is. Ha kimaradtak az iskolából, próbáltátok visszaíratni őket, ha ez nem ment, elkísértétek a munkaügyhöz, tájékoztattátok a képzésekről, munkahely-lehetőségekről. Sok esetben adtatok tanácsot bizonyos kérdésekben, érezhető, hogy nincs, akihez fordulniuk az őket érintő ügyekben.
– Harmadik szolgáltatásunk éppen a munkahely kereséséhez kötődik. Ebben segítünk az őrkői fiataloknak, felnőtteknek. Tájékoztatjuk a lehetőségekről, kollégáink elkísérik állásbörzére a jelentkezőket, ott segítenek az eligazodásban. Gyárakba, különböző munkahelyekre telefonálnak, beajánlják próbaidős munkára a fiatalokat. Tehát, az álláskeresés minden lépésén végigkísérik őket. Sajnos, az előítéletek és szakképzetlenségük miatt nem alkalmazzák a romákat. Eddig közel húsz fiatalt kísértek kollégáink végig ezen az úton, egyelőre senki nem kapott munkát.
A törekvések összeadódnak
Nehéz elhinni, hogy egyáltalán van értelme ennek, mégis úgy tartjuk, érdemes. Óriási az igény részükről, hogy munkát találjanak, rendes fizetésük legyen, és ebből megéljenek. Bele is kezdenek a folyamatba, eljutnak egy darabig, de ahogy akadályba ütköznek, feladják, abbahagyják az álláskeresést.
– Különböző intézmények, civil szervezetek sokat foglalkoznak a roma közösség felemelésével, sokat költenek rájuk, de sajnos, kevés embert érint, kevés az előrelépés.
– Azt tapasztaljuk, hogy vannak kis eredmények. Akik elvégzik a nyolc osztályt, már másként gondolkodnak, másként szervezik a saját életüket, nagy valószínűséggel odafigyelnek majd arra, hogy gyermekeik járjanak iskolába. A táborokban is sokat tanulnak, egy idő után tudják menedzselni magukat. Igaz az is, ha felmegyek az Őrkőre, ugyanazt látom ma, holnap, holnapután, mint korábban, szemét van, nincs kerítés, kiabálnak az emberek, ellenben hosszú távon mégis számít mindaz, amit megteszünk mi, a polgármesteri hivatal, az iskola, a civil szervezetek. Ezek a törekvések összeadódnak, és csak lesz eredmény, még ha nem is látványos. Minél több oldalról közelítjük meg a roma közösség gondjait, annál hatásosabb. Mindenki végzi, amit felvállal, és együtt jön meg az eredmény.