Néhány csepp eső fűszerezte a Csoma-napok csütörtök esti hivatalos megnyitóját. A Mongóliából érkezett D. Erdenbátor történész, kutató ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az ő országában nagy megtiszteltetés, ha a vendégek érkezése után esni kezd az eső. Úgy kell értelmezni: az égiek azt mutatták, az ünneplő közösség mellett állnak, a rendezvényt áldásuk kíséri, Csoma szelleme újból letekintett szülőföldjére.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-napok XXII. kiadása is hozta a maga páratlan színvonalát. A közösség és kiemelkedő személyiségei idén is bizonyították, össze tudnak boronálni tudományos, kulturális és közösséget szórakoztató rendezvényeket. Lényegében ez a sokarcúság adja a Csoma-napok rendkívüliségét, és viszi tovább azt a szellemiséget, amit a nagy utazó hagyott hátra nemcsak szülőföldjének, hanem az összmagyarságnak.
A Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Füzes Oszkár magyarul, de románul és oroszul is köszöntötte a jelenlévőket. "Tisztségemnél fogva a rendezvény fővédnöke vagyok. A valóság viszont az, hogy önök, akik itt vannak, az egyesület, a város, Csomakőrös, a tiszteletes úr, mindenki, aki Csoma emlékét őrzi, az fővédnöke a magyar nemzetnek" – fogalmazott. A megnyitóünnepség (felvételünk) további felszólalói – Lőrincz Zsigmond polgármester, Thiesz János alpolgármester (rá esett a tisztség, hogy köszöntse a jelen lévő román anyanyelvűeket), Orbán Lajos lelkipásztor – szintén a csomai szellemiség köré fűzték mondanivalójukat. A szokáshoz híven a Havadtői Sándor Cserkészcsapat tagjai álltak őrséget, gyertyával kezükben. Fellépett a Hozsánna kamarakórus, a barátosi Ferencz Ernő Fúvószenekar, a nagykanizsai Csere Andrea verset mondott. Kovászna lakossága is derekasan kivette részét az ünnepségből, legalább kétszázan jelentek meg a városi művelődési ház előtti Csoma-szobornál.
Színvonalas előadás-sorozat
Már március végén megkezdődtek a Csoma-napok előrendezvényei. Kovásznán szerepelt a pécsi Koch Valéria Gimnázium Irodalmi Színpada Marth P. Ildikó A kukás guru című komédiájával, a helyi Diákszínpad Tamási Áron Ősvigasztalásával aratott kimagasló sikert, a kőrösi iskolaközpontban ünnepi megemlékezésen osztották ki a Csoma-díjakat, a diákok vetélkedőkön, versenyeken vehettek részt, diákkerekasztalnál beszélhettek közös dolgaikról.
A Csoma-napok tudományos gerincét adó előadás-sorozat csütörtökön kezdődött a Héphaisztosz Szálloda konferenciatermében, és ma délben ér véget. Több tucat neves előadó értekezett, zömük jeles Csoma-, kelet-, ősmagyar-, budhizmus-kutató. Az előadások során a közönség soraiból is izgalmas kérdéseket tettek fel. Többek között dr. Bartha Júlia Török hatás a magyar népművészetben című előadása után jegyezték meg, hogy talán túl erőltetett a török hatás jelenlétének bizonyítása. Két ellenséges népről volt szó, nem valószínű, hogy sokat átvettek volna egymás szokásaiból, szimbolikájából – ám mindkét fél esetében kimutathatóak olyan motívumok, melyek más ázsiai népeknél is megtalálhatóak. A magas szintű előadásokat "lazább" témák fűszerezték. Egeres Zsuzsanna az arabok kávéval kapcsolatos hiedelmeiről beszélt. Még az sem mindegy, mikor mennyi cukrot teszünk a kávéba – tudhattuk meg többek között. Arab nyelven a bort és kávét ugyanazzal a szóval nevezik meg, s az már ugyancsak köztudott, hogy a kávéval jósolni is lehet.
Csomakőrös előtérben
Csomakőrös az utazó szülőfalujaként kiemelt szerepet kapott a Csoma-napok rendezvénysorozatában. Csütörtökön este a nagykanizsai ORFF ütőegyüttes lépett színpadra. Telt ház előtt játszottak, meglepő módon mozgatták meg a csomakőrösi és kovásznai nagyérdeműt. Tegnap délelőtt az Orbán Balázs-iskola IV. osztályosai előadták Devecsery László A csodatevő fakéreg című mesejátékát, melyet Bodor Annamária tanítónővel tanultak meg. A közönség ezúttal nem tolongott, péntek délelőtt lévén, a gyermekek szüleit, a falustársakat a már megkezdődött mezei munka foglalta le. Vigasztalásul Farkas Tibor nagykanizsai verséneklő előadóművész rögtönzött előadással szórakoztatta a kicsiket. Kérésünkre véleményt is mondott az előadásról: "Jó hangulatú volt a mesejáték, és az itteni, csomakőrösi gyerekek is jól érezték magukat. Tulajdonképpen arra szeretném buzdítani őket, hogy szeressék a mesét, a verset, a zenét, ezáltal szebb lehet gyerekkoruk, de későbbi életük is."
Ma délben Csomakőrösön tartják a Csoma-emlékünnepséget, utána pedig ünnepi istentiszteletre várják a résztvevőket. Fél kettőkor az emlékháznál Csoma-emlékéremmel tüntetik ki dr. Erdély Istvánt, aki betegsége miatt nem lehet jelen, laudációját Székely Zsolt mondja el.
Tárlat sámánceremóniával
A kovásznai városi képtárban csütörtök este nyitották meg a Szakrális tér című kiállítást. Hatvanöt művész neve és alkotása szerepel a katalógusban, melynek előszavában Gazda József így ír a kiállításról: "Ma is hinnünk kell, hogy nincsen és nem is lehet művészet szakralitás nélkül. Hisz a művészet örök feladata mindig is ez volt: megfogalmazni a csodát, a lét csodáját... De a művészet örök feladata: megfaragni Isten arcát. Az arcot, mely ott van a Mindenben. S tagadni, elutasítani azt, ami ál és hazug..."
A megnyitót követően a képtárkertben nagy meglepetésre megjelent a Belső-Ázsiából, Tuvaföldről érkezett Adigzsi Tuva sámán (felvételünk). Olyan személyiség, aki hazájában ezt a mesterséget űzi, 41 kavicsos jós, helytisztító, gyógyító, halottbúcsúztató szertatást is végez – tudhattuk meg az őt kísérő Kanalas Éva rövid bemutatásából. Nagyon érdekes, hogy a tuvák sok szokása meglepően hasonlít a Csángóföldön élők hiedelemvilágához – hangsúlyozta a mindkét népcsoportot ismerő Kanalas Éva.
Adigzsi közel félórás ceremóniával űzte el a gonoszt a művészetek házából és a képtárkertben lévők közül: ostorral, tűzzel, füstölővel és persze sámándobbal látott hozzá, tolmácsa közben énekkel kísérte – félelmetes látványt nyújtott a fejére erősített sastetemmel, a kezéből kinövő medvemanccsal és a kaukázusi bakaganccsal. Aki ott állt, áhítattal, mély átérzéssel tűrte a sámán munkálkodását.
A rendezők szerint a sámán érkezése mindenkit megdöbbentett, még őket is, ennek ellenére sokak számára maradandó élmény marad a képtárkerti történet.
