Amióta az ember megszelídítette az állatokat, azóta szembesül a jószág megbetegedésének gondjaival.
Manapság állatorvosok segítik a gazdákat, az állatpatikákban se szeri, se száma a gyógyszereknek (melyeket jó lenne csak állatorvosi ajánlásra alkalmazni). Néhány évtizede az ilyen "bőség" még álom volt, a gazdának meg kellett tanulnia "a bajok ellen való szívós mesterséget". Ugye, érdekes lenne megismerni, hogyan kúrálták az öregek állataikat?
Most induló sorozatunk erről szól, forrásként az 1935-ben megjelent, A mezőgazdák kincsesháza című könyvet használjuk, melyet Kaáli Nagy Kálmán dicsőszentmártoni volt gazdatiszt szerkesztett. A kötetet Csüdör Árpád nyugalmazott agrármérnök ajánlotta figyelmünkbe. De ne feledjük: legbiztonságosabban az állatorvos gyógyíthatja a jószágot!
Tőgygyulladás
Ha a tehén tőgye nagyon tele van, fekvés közben könnyen megnyomja, és tőgygyulladást kap. Ez különösen az ellés előtt szokott bekövetkezni. Tanácsos ilyenkor a tőgyet félig kifejni. Ha tőgygyulladás mutatkoznék (a tőgy vörös), azonnal kenjük be ecetes vízből és agyagból készült péppel. A bekenés ismétlésénél a tőgyre száradt agyagot előbb mossuk le.
A köldökzsinór elkötése
A világrajövetelkor igen előnyös a köldökzsinórt 5–6 cm távolságban elkötni. Nem ritka, hogy a még véres köldökzsinór fertőzést kap. Ha nem volt elkötve, a fertőzés a véredényekhez jut, s a kis borjú elpusztul.
(folytatjuk)