A fejfedő sok mindent elárul viselőjéről: korát, nemét, foglalkozását, társadalmi rangját, vallási hovatartozását, de utal arra is, tulajdonosa csak az időjárásnak megfelelően kívánt öltözködni, vagy divatból ékesíti fejét sapkával, kalappal.
Megannyi egyéni ok és megoldás, ami szinte megszemélyesíti azt, aki hordja, és vannak sisakok, kucsmák, különböző keménységű anyagokból készített fejvértek, amelyek harcosok ezreit, millióit óvták meg a biztos haláltól. Különböző rendeltetés, különböző tájak és korok határozták meg, kinek, mikor, milyen fejfedő dukál. A sepsiszentgyörgyi Tóth Botond és Mihály Csaba sapka-kalap gyűjteményét bemutató kiállítás – amely a Szent György Napok programjaként péntekig látogatható a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Karának közigazgatási tanszékén – ebből a színes sapka-kalap kultúrából mutat ízelítőt.
Láthatóak többek között különböző nemzetek simlis sapkái, a szovjet légierő által viselt berett, bőr-, vászon-, szalma- és nemezkalapok, bársonysapkák, tengerészeti fejfedők, vassisakok, jordániai kendő, muzulmán fejfedő, nepáli, valamint kirgiz sapka, rojtos, gyöngyös arab fejfedő, lappföldi négyszél-sapka, száz-kétszáz éves vagy talán ennél is régebbi sapka- és kalapkultúra példányai Európa, Amerika, Ázsia országaiból, bolhapiacon vásárolt, csereberélt, gyűjtőktől származó egyedi darabok, amelyek népek, kultúrák hordozói, a történelem tárgyi bizonyítékai.
