Jimmyt a lapockáján érte a lövedék. A mesterlövész két-három méter távolságból, a betonvasból hegesztett rács biztonsága mögül lőtt. Nem kellett szeméhez emelnie a célkeresztet. A jó három mázsát ütő medve az első pillanatban csak meglepődött. Majd őrülten kezdett körbe vágtatni ketrecében.
Végtére is, tizenegy év alatt ilyen molesztálás még nem érte. Az altatólövedéket nem tudta kirázni magából: hegyét szigonyszerűen képezték ki. Eszeveszetten dörzsölte bundáját a ketrec rácsához. Két lábra állt, mancsával válla fölött hátranyúlva próbált megszabadulni a bőréből kiálló lövedéktől, mint az ember, mikor hátát akarja eredménytelenül megvakarni.
Egy idő után sikerrel járt, de addigra minden porcikája megtelt az altatószerrel. Lecsillapodott. Fejét már nem tudta felemelni, lógó pofával – mint a részeg ember – egyre lassabban keringett ketrecében. Aztán leállt, helyben dülöngélt. Majd eldőlt. Mancsát orrára tette, szeme becsukódott, számára megszűnt létezni a külvilág.
A mesterlövész seprűnyélre cserélte puskáját. Durván kezdte bökdösni Jimmy pofáját, orrát, érzékeny részeit. A hatalmas medve békésen tűrte a nem épp európai bánásmódot. Most már be lehetett merészkedni felségterületére. Összekötötték állkapcsát, hordágyra fordították, vonszolták, tépték a királyt. Öt ember alig tudta megmozdítani. Így kezdődött Jimmy, az Árkoson nevelkedett, tizenegy évét ott töltő kan medve útja, mely a zernyesti Libearty medvemenhelyre vezetett.
Mindenük megvolt
Jimmy és vértestvére, a nőstény Jessy valamikor a 2000. év utolsó napjaiban, a Málnás fölötti erdőkben látta meg az otthont jelentő barlang világát. 2011. január 27-én barlangjuk környékén hajtóvadászatot rendeztek. A két bocs anyját a kutyák zavarták el. Az akkor még fél kilót sem nyomó csöppségeket a fagyhalál fenyegette. Ha nem segítenek rajtuk, percek alatt elpusztulnak. Rétyi Csaba, a vadászat egyik résztvevője vállalta: az árván maradt két bocsot megmenti. Hazavitte, s Árkoson próbálta meg gondozni őket. Állatorvosi ajánlatra állította össze étlapjukat. Miután tej mellett egyebet is meg tudtak enni, erdei gyümölcsökkel, egyéb ínyencségekkel táplálta a lassan suhanccá emberesedő két bocsot. Kommandóról hozták nekik a málnát – emlékezett vissza Csaba, miközben a Libearty medvemenhely emberei teherfurgonba vonszolták az immár tehetetlen, ketrecbe zárt Jimmyt.
Rendben van, ha törvényesen nem tarthatja az állatokat, vigyék, ez természetes. Rétyi Csaba egyéb miatt borult ki. A múlt pénteki medveátvételt megelőzően a bukaresti és regionális sajtó szenzációhajhász módon viszonyult az árkosi medvékhez. Alattomos, alaptalan támadás volt – mondta. A híradók szerint a Libearty park menedzsere, Liviu Cioineag azt nyilatkozta: Árkoson azért tartották a két medvét, hogy az általuk nemzett és megszülető bocsokat cirkuszoknak, vendéglőknek, magánszemélyeknek adják el. Jó pénzért.
Rétyi ezt határozottan cáfolta: azért fogták be a két medvét, hogy megmentsék őket a pusztulástól. Az állatszeretet vezérelte – és ezt sokan, akik ismerik a két mackó történetét – megerősítették.
Cioineagtól megkérdeztük: valóban azt nyilatkozta? Kiderült, nyilatkozatából a sajtó kiragadott egy részletet. Lényegében azt mondta, hogy sok esetben ilyen céllal tartanak fogva medvéket, nem konkrétan az árkosi esetre utalt – magyarázta.
Rétyi Csaba azonban arra készül, hogy a sajtóban megjelentek alapján perbe fogja a nyilatkozót, vagy azt, aki kijelentését félreérthető módon közölte.
Miután Jimmy a furgonba került, s a jármű elhagyta az árkosi malom udvarát, az aszfaltúton megállt. A park képviselői ott kinyitották a jármű rakterének ajtaját, ezzel a háttérrel adtak nyilatkozatot a tévéseknek. Kell a nyilvánosság a kétmillió eurós költségvetésből gazdálkodó parknak.
Nem mehettek külföldre
Az árkosi malom udvarán sokan összegyűltek. Olyan emberek, akik Jimmyt és Jessyt ökölnyi kölyökkoruk óta ismerték, és tudták, hogy az időközben tizenegy évet is betöltő két nagyvad soha semmiben nem szenvedett hiányt. Volt úgy, hogy elcsentek a medvék elé tett gyümölcsből, zöldségből – mondta az egyik férfi, akit láthatóan meghatott, hogy a medveparkba viszik kedvenceiket. Egy irodai munkatársnak tűnő hölgy könnyet törölt ki szeméből.
Csaba idegesen járkált körbe (mint Jimmy és Jessy, akik már péntek reggel megérezték, életüket meghatározó esemény történik aznap velük). Jó, azt megértette, hogy az uniós szabályok szerint (amit az országban sok nyilvános állatkert – magánszemélyről ne is beszéljünk – nem tart be) medvét fogságban tartani csak bizonyos feltételek mellett lehet. Többek között 800 négyzetméteres kifutót kell biztosítani számukra. Amit lényegében most akart felépíteni. Megvan a területe, a szükséges vasanyag is. A hatóságok azonban nem engedtek.
Az Árkoson tartott – egyébként a megyei vadászegyesület leltárába tartozó – két medvére 2009-ben figyeltek fel az illetékesek (akkor nyolc évesek voltak). Azóta folyik a hercehurca. Időközben Rétyiék egy München melletti medveparkban kerestek helyet kedvenceiknek. Ott fogadták volna őket, az átadáshoz-átvevéshez szükséges papírokat is elküldték. Ezeket Rétyi továbbította a környezetvédelmi minisztériumhoz – állítása szerint onnan soha egysornyi választ sem kaptak. Ennek ellenére egyre nőtt a nyomás, hogy a két medvét adják át a zernyesti Libearty medveparknak.
Tudatos, embertelen csonkítás
A zernyesti medvepark ötlete Cristina Lapistől – férje, Roger Lapis Franciaország tiszteletbeli konzulja – származik. Három medvebocsot látott meg valahol egy vendéglő előtt, ahol a forgalmat voltak hivatottak növelni. A hasonló helyzetben lévő állatok segítésére hozták létre Zernyest közelében a hetvenhektáros, nyolcvan medve befogadására alkalmas Libearty medveparkot. A menhely létesítését a WSPA (World Society for Protection Animals) támogatta, hozzávetőlegesen kétmillió dolláros befektetéssel. Egy medve elszámolható napi költsége meghaladja a száz lejt.
Árkoson a vadászegyesület és a medvepark nevében múlt pénteken aláírták az átadási elismervényt, mely szerint a Libearty átvette Jimmyt és Jessyt. Ennek ellenére múlt héten csak Jimmyt vitték el, testvére ezen a héten vagy csak később utazik. Időközben napi ellátásának költségeiről szó sem esett. Az árkosiak mondták: a medve nem hibás, etetni, szeretni fogják továbbra is.
Cioineag a hímmedve átvételekor elmondta, a parkba érkezése után a mackót állatorvosok vizsgálják meg, parazitamentesítik. Ezután Jimmyre két hónapos karantén vár egy vasketrecben. Kisebb, mint az árkosi, amelyről a tévében azt mondták, néhány négyzetméteres, nyomorult tákolmány. Valójában közel száz négyzetméter a felülete, benne műbarlanggal, mászófával, mi több, úszómedencével.
Még egy dologról jó tudni (talán nem is kellene erről írni, hadd ne csorbuljon Jimmy férfibecsülete). Az állatorvosi vizsgálat során gondoskodtak arról is, hogy a kan medvét megfosszák férfiasságától. Kiherélték, kasztrálták. Így kell majd méltósággal élveznie az uniós mércéjű, kétmillió dolláros, hetvenhektáros park hatvan medvéjének társaságát, a rá költött, sokak által élvezett napi fejpénzt. Ettől lesz boldogabb az aranyérmes medvéből csinált mackó, ez az ára a ráerőltetett, új környezetbe való beilleszkedésének. Mi ez a medve számára, ha nem tudatos testi és lelki csonkítás?
