A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium az elmúlt két és fél évben hangsúlyosan figyelt oda a magyar vonatkozású műemlékek helyreállítására, és ezzel a korábbi években kialakult aránytalanságokat próbálta felszámolni – jelentette ki Kelemen Hunor volt kulturális és örökségvédelmi miniszter.
Amikor átvette a tárca irányítását, alig szerepeltek magyar vonatkozású műemlékek a minisztérium támogatásával felújított vagy felújítás alatt levő műemlékek listáján – egy héttel ezelőtt, távozásakor, 356 műemléknél dolgoztak, ezek mintegy 32 százaléka magyar vonatkozású. Kelemen Hunor szerint többévi hasonló szellemű finanszírozásra lenne szükség, hogy felszámolják azt az aránytalanságot, amelyet a tárca a korábbi időszakban alakított ki. A volt tárcavezető elmondta, két – magyar szempontból fontos – dossziét is benyújtottak az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez, az UNESCO-hoz: Torockó és a Csíksomlyói búcsú világörökséggé nyilvánítását kérték. A benyújtott dossziékat visszavonni már nem lehet, de a kormányváltás hátráltathatja elfogadásuk folyamatát. A kulturális folyóiratok támogatására 2010-ben indított program keretében magyar folyóiratok közül a Korunk, a Látó, a Székelyföld, a Várad és a Cimbora kapott pénzt, és megannyi magyar kulturális rendezvény is a minisztérium támogatását élvezte. A már aláírt szerződéseket nehezen lehet felbontani, és remélni lehet, hogy a megkezdett programokat nem állítják le, de a tárca prioritásait a miniszter állapítja meg. Kelemen Hunor kudarcként említette, hogy nem sikerült befejezni a kulturális örökség törvénykönyvét, szigorúbb védelemre lenne szükség a tudatos rombolások ellen.
