Döntésével a CVK gyakorlatilag ellehetetlenítette a magyar közösséget abban, hogy gyakorolja az ország társadalmi és politikai életében való cselekvő részvétel jogát, melyet Ukrajna nemzeti jogrendje és nemzetközi jogi kötelezettségei is szavatolnak – áll a nyilatkozatban, amely szerint a CVK döntésével jogfosztást követett el. Az UMDSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy csaknem valamennyi európai országban, ahol jelentősebb számú kisebbség él, a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazzák mind az államigazgatás, mind az önkormányzatiság szintjein. A magyar szervezet Ukrajna illetékes államhatalmi szerveitől határozottan követeli a nemzetiségeket megillető jogok európai normáknak megfelelő tiszteletben tartását, közte a választókerületek újraszervezését Kárpátalján olyan formában, hogy létrejöjjön egy Beregszász központú választókerület, mely magában foglalná az egy tömbben élő magyar lakosság zömét.

Kilépett a pártból
Lemondott alelnöki posztjáról és kilépett a Most–Híd szlovák–magyar pártból Pfundtner Edit alelnök. Egy hónapon belül ő már a második politikus, aki távozik a párt vezetőségéből. Áprilisban Vörös Péter, a Most–Híd egyik elnökségi tagja vált meg a Bugár Béla vezette pártban betöltött tisztségétől. Vörös a pártnak a választásokon elért nem jó eredményével indokolta a lépését, valamint azzal, hogy a kisebbségi jogok melletti határozott és egyértelmű kiállásra a párt vezetőségében nincsen igény. Pfundtner Edit kilépésének okait nem akarta megnevezni. Bugár Béla azt nyilatkozta: sajnálja a távozást, de a döntés Pfundtner Edité.

Visszaszerezhetik állampolgárságukat
Lengyel emigránsok ezrei szerezhetik vissza 1999 előtt elvesztett állampolgárságukat, amelyről gyakran akaratuk ellenére kellett lemondaniuk, például rendszerellenes tevékenység vagy illegálisnak minősített kivándorlás miatt. A tegnap életbe lépett jogszabály értelmében minden érdekelt a belügyminiszterhez benyújtott kérvény alapján kaphatja vissza állampolgárságát. A kérelmezőkre úgy tekintenek, mintha sosem veszítették volna el állampolgárságukat. Jogá­szok szerint a törvény életbelépésével még elévült reprivatizációs ügyekben is kártérítési igények áradatával kell számolnia a lengyel közigazgatásnak. Tulajdonuk elkobzásáért perelhetik az államot mások mellett a második világháború után Nyugat-Európában letelepedett tisztek, akiket nemcsak állampolgárságuktól fosztottak meg a lengyel hatóságok, de lengyelországi tulajdonukat is elkobozták. A lengyelek számára a kettős állampolgárságot egy 1951. évi törvény tiltotta, azoknak az emigránsoknak, akik a célország állampolgáraivá váltak, le kellett mondaniuk lengyel állampolgárságukról. Becslések szerint a törvény akár több millió kivándorlót is érinthet: elsősorban azokat, akik a második világháborúban szétszakadt családokat egyesítő német–lengyel megállapodás alapján Németországba költöztek, illetve az 1968. márciusi diáktüntetések után kényszerültek elhagyni hazájukat.

Hashim Thaçi zúgolódik
A koszovói miniszterelnök sérelmezi, hogy Brüsszel ridegen viszonyul az országához, és az integráció folyamatában nem ugyanazzal a mércével méri, mint a többi térségbeli államot. Hashim Thaçi szerint indokolatlan az Európai Unió tétovázása, illetve az, hogy öt uniós tagország – Spanyolország, Románia, Görögország, Szlovákia és Ciprus – még nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Thaçi szerint Koszovó nem vár Brüsszeltől különleges bánásmódot, s nem kéri az integrációs folyamat felgyorsítását sem. Egyszerűen a többi nyugat-balkáni országgal egyenlő bánásmódot kérünk – hangoztatta Thaçi, aki szerint az EU nem tűrhet meg semmilyen "fekete lyukat" a kontinens térképén. Az Európai Unió egyik alappillére a mozgásszabadság, és Pristina sem kér mást a koszovóiaknak, mint az emberek, az áruk, az eszmék szabad mozgását és az egyenlő bánásmódot – tette hozzá a kormányfő.