Az első felszólalók tartották magukat a szűk kétperces határidőhőz, így csak egy-egy gondolatot fogalmaztak meg. Kulcsár-Terza József Erdővidék rossz utak miatti elzártságát emelte ki, majd megígérte, mihelyt nyernek, első megoldandó feladataik között a hidak és az erre tartó megyei utak javítása szerepel majd. Szilágyi Sándor úgy fogalmazott, Kövér László jelenléte a teremben azt jelenti, jól választottak pártot, majd arról beszélt, könnyű dolga lesz Nagy Istvánnak, ha a teremben helyet foglalók segítségére számíthat a következő négy esztendőben. Nagy István reményét fejezte ki, hogy az emberek felismerik a Magyar Polgári Párt erkölcsi fölényét, s hozzásegítik, hogy folytathassa az elkezdett munkát. Mint mondotta, meggyőződése, nincs olyan messze az az idő, amikor az erdővidéki embereknek nem kell kinyújtott kézzel járniuk, hogy megkapják azt, ami megilleti őket, s békében és egyetértésben lehet a vidéket építeni.
Kövér László úgy fogalmazott, az aznap megismert MPP-seket is jó szívvel tudja ajánlani, hiszen aki ebben a pártban szerepet vállalt az elmúlt esztendőkben, az minden bizonnyal nemzetéért és hitéért bátran kiálló ember lehet. Kövér elítélően szólt az RMDSZ-ről, mondván, az elmúlt huszonkét esztendőben az egység hamis csapdájába próbálták zárni saját közösségüket, a valódi demokrácia eszközeivel és a választás szabadságával egyedül a többségi nemzethez tartozók tudtak élni. Kérte, szavait ne értsék félre: igenis, egységesen, közösen kell fellépni a legfontosabb kérdésekben, ám az nem azt jelenti, hogy a másként gondolkodókat el lehet némítani, a közéletből pedig ki lehet zárni. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy programját előterjeszthesse, közvitára bocsáthassa, majd a választások után kell az egységet megteremteni. "A nemzeti egység, melyet közösségükre kényszerítettek (mármint az RMDSZ – szerk. megj.), kísértetiesen hasonlít a kommunisták által ránk kényszerítettre" – jelentette ki.