Miután az országos politika képtelen volt a székelység helyzetének érdemi javítására, civil mozgalom indult Székelyföldön – amelyhez erdélyi és magyarországi városok is csatlakoztak – azzal a céllal, hogy a közvélemény figyelmét felkeltsék a Székelyföldet nyomasztó gazdasági elmaradottság felszámolása és szociális felemelkedése érdekében.
1895-ben megalakult a Háromszéki Székely Egyesület, néhány év múlva Székelyföld városaiban, de máshol is Székely Társaságok alakultak. 1901. július 8-án létrejött a Sepsiszentgyörgyi Székely Társaság. Az 1902 tavaszán tartott összejövetel alkalmával a társaság székely földműves iskolák alapításáért indított mozgalmat. Másik alkalommal a szövőipar alapjainak kiszélesítése érdekében szövőipari iskolák létrehozását javasolta.
A Marosvásárhelyi Székely Társaság az 1902-es Tusnádi Székely Kongresszuson kezdeményezte, hogy a székely társaságok tömörüljenek szövetségbe, s így megerősödve sikeresebben képviselhessék a kitűzött célt. 1903-ban az egyeztetési és szervezési munka elvégzésével elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. Az alakuló ülést 1904. május 9-re tűzték ki.
Közben a Sepsiszentgyörgyi Székely Társaság 1904. április 16-án megtartotta 26. összejövetelét. Ez alkalommal dr. László Ferenc tanár, múzeumőr jól dokumentált és érvelésében is meggyőzően ható tanulmányát ismertette a Földvár–Sepsiszentgyörgy vasútvonal kérdésében. A nyomtatásban is megjelent tanulmányt az összes székely társaságnak és Székelyföld országgyűlési képviselőinek is elküldték a minél nagyobb nyilvánosság megteremtéséért.
1904. június 2-án a székely társaságok küldötteinek jelenlétében Marosvásárhelyen tartották a Székely Társaságok Szövetségének alakuló ülését. A következő székely társaságok csatlakoztak: Brassó, Nagyenyed, Szeged, Ditró, Bethlen, Beszterce, Marosludas, Szamosújvár, Sepsiszentgyörgy, Nagyszeben, Parajd, Kézdivásárhely, Debrecen, Szászrégen, Torda, Arad, Budapesti Székely Egyesület és Budapesti Székely Ifjúsági Egyesület. A szövetség vezetőtestülete: elnök Deák Lajos (Marosvásárhely), alelnökök: dr. Kamócsi József (Marosvásárhely), László Gyula (Marosvásárhely), Benedek Elek (Budapest), Benedek János (Sepsiszentgyörgy) stb. Benedek János közjegyző, a szövetség alelnöke előterjesztésére megszavazták, hogy a következő soros ülés Sepsiszentgyörgyön legyen.
1905 nyara nagy ünnepe volt a városnak, a Székely Társaságok Szövetsége országos konferenciáját augusztus végén Sepsiszentgyörgyön tartották. A városba érkező vendégeket az állomáson Gödri Ferenc polgármester üdvözölte: "Székely testvéreim, szeretettel és őszinte örömmel üdvözlöm önöket, mint a Székely Társaságok Szövetségének tagjait, meghívott kedves vendégeinket Sepsiszentgyörgy város tanácsa és a Sepsiszentgyörgyi Székely Társaság nevében. A székely nemzet közművelődési és közgazdasági megerősítése tehát nem csupán helyi érdek, hanem az egész magyar állam és magyar nemzet megerősítésének elsőrendű érdeke." Az összejövetel programjában szerepelt a Mikó Kollégium udvarán és tornacsarnokában megszervezett székely ipari kiállítás ünnepélyes megnyitója. Háromszéken kívül Csík, Udvarhely, Marostorda, Torda-Aranyos vármegye kézműipari termékeit, ásványi kincseit, fürdőhelyeit, a köpeci szénbányászatot, a vargyasi veres vaskő, bodvaji mocsárérc, bibarcfalvi agyagos vaskő, alsórákosi vörösvasérc, oltvölgyi trachit kőzeteket népszerűsítették, Zuliáni Péter málnásfürdői kőfaragó telepét, Seqvens József posztógyárát, az első Székely Szövőgyár termékeit: MÁV-egyenruhák, len- és teveszőr függöny, kórházi lenvásznak, len- és pamuttörülközők, len bútorszövetek, konyhai törlők, nyáriruha-szövetek, damasztabroszok, szőttes asztalneműk, tűzoltó- és katonaruházati felszerelések színesítették a tárlatot. A kézmű- és háziipar is képviseltette magát a kiállításon.
(folytatjuk)
