Követelnek az állattenyésztők
Múlt héten a szarvasmarha- és juhtenyésztők országos szövetségeinek képviselőit fogadta Victor Ponta miniszterelnök. Kovászna megyéből Ötvös Mózes vett részt a találkozón. Elmondta, a miniszterelnöktől elsősorban azt kérték, hogy a költségvetésben megszabott, állattenyésztőknek szánt támogatási összegek és a területalapú támogatások teljes egészében jussanak a gazdákhoz.
Kérték a mezőgazdaságban használt gázolaj luxusadójának eltörlését. A legelőtörvény mihamarabbi életbe léptetését is kérték, a szövetségek azt szeretnék elérni, hogy a községi legelőkkel a helyi állattartók egyesületei gazdálkodhassanak. Ötvös elmondta: kérik, hogy az állattenyésztőket érintő uniós tárgyalásokon a juh- és szarvasmarha-tenyésztők képviselői is jelen lehessenek. Ponta nagy vonalakban egyetértett a követelésekkel, a megoldás lehetőségét a továbbiakban elemzik.
Ügynökségek összevonására készülnek
Az agrárágazat számára az unióból érkező pénzek hatékonyabb kezelése céljából a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), valamint a SAPARD utódintézményeként tevékenykedő Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség (AAPDRP) összeolvasztását tervezik. A két kifizetési hivatal egybevonására máris meg kell tenni az első lépéseket, hogy ne legyenek fennakadások az európai pénzek kezelése terén – mondta Dacian Cioloş uniós agrárbiztos. Ha az elképzelést végrehajtják, 2014. január elsejétől kezdené meg működését az új hivatal. Az összevonással nem terveznek leépítéseket. A két hivatal összevonása elképzelhető – mondta el érdeklődésünkre Angela Negoiţă, az APIA megyei vezetője. Vannak viszont olyan különbségek, melyek megoldásra várnak. Például az APIA alkalmazottjai közhivatalnokok, az APDRP-nél szerződéses személyzet dolgozik. Tekintettel a két ügynökség létszámára, valószínűleg az APIA-ba kellene beolvadnia az APDRP-nek – véli az igazgatónő.
Támogatnák az őszi vetést
A mezőgazdasági minisztérium elfogadta azt a kormányhatározat-tervezetet, melynek alapján az őszi kultúrák létesítéséhez kaphatnának kiegészítő támogatást a gazdák. Az unió rendkívüli helyzetekben megengedi a tagországok számára a kiegészítő, úgynevezett minimis támogatások folyósítását. Rendkívüli helyzetet hozhat a kedvezőtlen időjárás, de a gazdasági krízis is – magyarázta kérésünkre Könczei Csaba megyei agrárigazgató. A tervezet szerint a gazdák hektáronként 200 euróra lennének jogosultak, de az összeg gazdaságonként nem haladhatja meg a 7500 eurót. Állami költségvetésből 80 millió eurót biztosítana az agrártárca, ezzel hozzávetőleg 1,8 millió hektár bevetését tudnák támogatni.
