Ha sokan nem is jelentek meg a rétyi Tavirózsa fogadóban megrendezett pénteki gazdakonferencián, az elhangzott információk tekintetében rendkívüli fontosságú volt. Kovács István állatorvos megnyitójában elmondta: a gazdák tájékozatlanok, nem szervezkednek kellőképpen, senki nem készíti fel őket a közös agárpolitika (KAP) reformját követő, 2014. utáni időszakra.
Szavait megerősítette Kinda Zalán állattenyésztő mérnök, aki úgy értékelte, a megyében lényegében nincs komoly tevékenységet folytató gazdaszervezet. Szavai fejcsóválást váltottak ki a hallgatók körében, sokan úgy értékelték, nagyon jól működik például a szarvasmarha-tenyésztők megyei egyesülete, a méhészek érdekszövetsége.
A konferencia meghívottja volt Budai Gyula, a Magyar Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, a Magyar Gazdák Országos Szövetségének vezérigazgatója. Budai a magyarországi gazdamozgalmat értékelve elmondta, arra törekednek, hogy a legkisebb településeken is megalakuljanak a gazdaszövetségek. Ezek felsőbb szinteken megyei és országos szervezetekbe tömörülhetnek, sőt, határokon átívelő gazdaközösségek tagjai is lehetnek. Meglátása szerint a 2014-ben életbe lépő agrárreform olyan változásokat hoz, melyek szinte elérhetetlenné teszik a kisgazdák számára az uniós támogatások lehívását, ha nem szervezkednek kellőképpen.
A KAP reformjával kapcsolatosan Budai elmondta: vannak uniós országok, melyek a mezőgazdasági szubvenciók eltörlése mellett állnak ki. Az újonnan csatlakozott országoknak – köztük Magyarországnak, Romániának is – viszont az az érdekük, hogy a támogatások megmaradjanak, sőt, a reformig el kell érni, hogy ezek a régi uniós országokban folyósított szubvenciók értékére emelkedjenek. Magyarországon jelenleg 70–75 százalékát kapják a gazdák annak, ami például egy holland farmernek jár, Romániában az arány alig haladja meg a húsz százalékot. Magyarországon az 500 milliárd forintos össztámogatásból 350 milliárdot területalapú támogatásokra fizetnek ki.
A mezőgazdaság szempontjából szükség van az EU mezőgazdasági támogatási rendszerére, enélkül a magyar gazdák soha nem tudnak felzárkózni a régi uniós országok agrártermelői mellé – hangsúlyozta Budai. „Ideje szervezkedni szakmai és érdekvédelmi téren egyaránt, ha nem, 2014 után esélytelen marad a gazdatársadalom, holott az agrárium a vidék kitörési pontját jelentheti. Az élelmiszer-ipari alaptermékek előállítása és feldolgozása stratégiai ágazat lesz, az orosz, kínai felvevőpiac hatalmas potenciállal rendelkezik. Kína saját élelmiszer-szükségletének húsz százalékát tudja előállítani” – vetítette előre az agrárszféra kihívásait.
