A francia nemzetgyűlési választások első fordulója után már gyakorlatilag biztos, hogy baloldali többségű lesz az új parlament, s az is elképzelhető, hogy a szocialistáknak a radikális baloldal támogatása nélkül is meglehet az abszolút többségük az alsóházban, amire még soha nem volt példa.
A jövő vasárnapi második forduló előtt élen álló Szocialista Párt tegnap arra kérte a jobboldalt: léptesse vissza a baloldal mögé szorult jelöltjeit azokban a körzetekben, ahol a szélsőjobboldali Nemzeti Front is bejutott a második fordulóba. Cserébe a szocialisták hasonló gesztust ajánlanak a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) ott, ahol a három jelölt közül a jobboldali áll az élen.
A szocialisták azt is szeretnék megakadályozni, hogy a megerősödött szélsőjobboldalnak 1986 után ismét lehessen parlamenti képviselője. A 13,6 százalékkal harmadik helyen végzett Nemzeti Front jelöltjei az 577 választókörzetből 61-ben jutottak be a második fordulóba vagy egy jobb-, vagy egy baloldali jelölttel, 32 helyen pedig úgynevezett háromszög alakult ki a jobboldal, a baloldal és a Nemzeti Front között.
„Egyértelműségre kérem az UMP-t. Köztársaságban élünk, sokan figyelnek minket Franciaországban, de természetesen Európában is. Úgy vélem, hogy egyértelműnek kell lenni, ha bizonyos értékekhez ragaszkodunk, és méltóak akarunk lenni hazánkhoz” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Martine Aubry. A baloldali alakulat főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialisták álláspontja hagyományosnak tekinthető, amióta a 2002-es elnökválasztáson – miután a szocialista Lionel Jospin kiesett az első fordulóban – arra kérték választóikat, hogy a második fordulóban a konzervatív Jacques Chiracra adják voksukat a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel szemben. Az UMP nem adott egyértelmű választ a szocialisták javaslatára, de jelezte, hogy sehol nem fog össze a szélsőjobboldallal. A kérdésről később alakít ki hivatalos álláspontot az UMP vezetősége, amely elemzők szerint az lesz: sem a baloldallal, sem a szélsőjobboldallal nem lehet összefogás. A Nemzeti Frontnak így maradhat némi esélye arra, hogy képviseltesse magát a nemzetgyűlésben, annak ellenére, hogy miután Franciaországban nincs pártlista, és a választók csak egyéni jelöltekre szavaznak, az önállóan induló kisebb pártoknak nincs sok esélyük képviselői helyet szerezni. A szélsőjobboldalnak legtöbb három szék juthat.
Megerősítették Hollande-ot
A francia nemzetgyűlési választások első fordulójában a választók megerősítették az egy hónappal ezelőtt megválasztott François Hollande államfőt – írta tegnap több francia napilap. A sajtó egy része üdvözölte a baloldali sikert, míg mások az alacsony részvételre és a kétpólusú rendszerben a kis pártok felmorzsolódására hívták fel a figyelmet. A Libération szerint a baloldal egyértelműen megerősödött, és a Szocialista Párt – amely önmagában közel 35 százalékot ért el – képes lesz egyedül megszerezni a második fordulóban az abszolút többséget. A baloldali lap szerint a választók értékelték, hogy megválasztása óta Hollande nem okozott csalódást, népszerűsége nem csökkent, és egyelőre szigorúan betartja választási ígéreteit. A Le Figaro ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a jobboldal ellenállt, hiszen az UMP „döntetlen eredményt ért el” a szocialistákkal (a két nagy párt egyaránt közel 35 százalékot szerzett), s a választók távolmaradása arra utal, hogy Hollande elnökké választása nem váltott ki akkora lelkesedést az országban, mint 1981-ben François Mitterrand hatalomra jutása. A lapok abban egyetértenek, hogy a nagyon alacsony részvétel miatt az új nemzetgyűlés erősen kétpólusú lesz.
